Drágaság
Nekem kutya kell, nem holmi papírok! – hallom sokszor leendő ebtulajdonosoktól. Minek egy vagyont költeni egy nyolchetes apróságra? Hiszen ugyanúgy eszik, alszik és futkározik a törzskönyves blöki is, mint egy keverék. Végül is autót és puskát is hozhatnánk „okosban” egy havertól, csak lehet, egy métert sem tudnánk menni vele, vagy az első lövésnél felrobbanna a kezünkben. Nézzük hát a matekot, miért kerül „egy vagyonba” a minőségi kutya?
Tegyük fel, szerencsések vagyunk, és kapunk ajándékba egy ígéretes kölyköt, nyolchetesen – csak hogy „tisztalappal” tudjunk indulni, a nulláról. Legyen, mondjuk egy vizsla, mely felnőtt korában olyan 25 kilogrammot fog majd nyomni, és számoljunk úgy, hogy élete első három évében teljesít minden kritériumot ahhoz, hogy tenyészteni tudjunk vele. Hozzávetőleges árakat fogok megemlíteni, „középárfolyamon”, ezeknek sokszor az öt-tízszeresét is kipengethetjük, ha a fővárosban élünk, vagy bármilyen betegség, komplikáció fellép, azonban most optimális, úgynevezett minimumárakkal számolnék, olyan tételekkel, amelyek elengedhetetlenek a tenyésztéshez, még akkor is, ha csak egy középszerű almot szeretnénk – flancos címek és cafrangok nélkül.
Természetesen nem a legolcsóbb műételeket fogjuk neki enni adni, ami tele van mesterséges anyagokkal, és a tápértéke körülbelül egy kocka jéggel egyenlő, de nem is szuperprémium eledelt választunk. Nos, ha havonta 15.000 forinttal számolunk, akkor összességében a „nevelés végéig” 540.000 Ft-ot fogunk kivenni a kasszából.
A kölyökkori oltási sorozat rögtön egy „húszasba” fáj, majd tízet-tízet kell leszurkolni a következő években az állatorvosnak a veszettség elleni kötelezőért. A kullancs-bolha-szúnyog elleni védelem még pluszban 80.000 Ft.
Tételezzük fel, hogy istenadta tehetségünk van a képzés tekintetében, anyatejjel szívtuk magunkba a tudást, vagy már sokadik vadásztársunk van mellettünk, a kiskutya pedig igen jó képességekkel van megáldva, így nincs szükségünk segítség bevonására, tehát trénerre nem kell költeni. Megkérdeztem viszont egy sokat tapasztalt, elismert tenyésztőt, mennyi vadat „használ el” a képzés során, amire a következő választ kaptam: átlagosan 50 tőkés réce, 80 fácán és fogoly vegyesen, 40 nyúl és mintegy 30 róka. Ennek az értéke barátok között is olyan 600.000 Ft környékén mozog – és akkor az időt és energiát nem számoljuk bele. (Amúgy egy oktató hozzávetőlegesen alkalmanként 10.000 forintért szokta vállalni a fejlődni vágyó kutya-gazda párosokat.)
Menjünk tovább! Tagjai leszünk a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Szövetségének, valamint egy fajtagondozó klubnak, potom 30.000 forintért, s ha a vizsgák (alapvizsga, vízi-mezei, valamint őszi tenyészvizsga) „csont nélkül” sikerülnek, az 15.000 forint, valamint erre a három vizsgára elautókázunk 30 „lepedőt”.
A diszplázia-szűrésekre 40, a szem- és szívszűrésre 10 „ezüstmátyást” hagyunk ott az állatorvosnál. A tenyészszemle és egy Magyar Champion 25, plusz rezsiköltségnek üzemanyaggal, fürdetéssel együtt újabb 40 rongy.
A hatalmas „eszközparkot”, boxokat, pórázokat, dummykat, sípokat meg sem említem, de ezek a „fogyóeszközök” sem olcsók, sőt…
Így összességében közel másfél gurigát dobtunk ki három év alatt.
Ha viszonylag magas alomszámmal, hat kölyökkel számolunk egy szukánál, akkor a „nyersanyagköltségünk” kölykönként olyan 250.000 Ft. Erre jön rá még a fedeztetési díj, amely általában egy kölyök árával szokott megegyezni, kocsikázunk szerencsésebb esetben 200-300 kilométert, rosszabb esetben 2-3 ezret, az ultrahang még egy tízes, az oltási program megkezdése fejenként 30.000, a hozzáetetés pedig 10.000, így jócskán át is léptük a 350.000 forint határát – egy kiskutya vonatkozásában.
Aki kutyázik, pontosan tudja, nem ilyen egyszerű a képlet, az ebtartás rengeteg komplikációval járhat, sikertelen fedeztetésekkel, rosszul elsült vizsgákkal és versenyekkel, de jöhet akár egy „százezres babézia” is… Hiába születik tehát egy-egy szukától 2-3 alom, ez a „hobbi” sosem lesz nyereséges, ebből maximum úgy tudunk milliomosok lenni, ha milliárdosként kezdtük.
Tehát, amikor az interneten kutakodunk leendő vadásztársunk után, gondolkozzunk el, miért és hogyan kerülhet egy kiskutya 10-20 ezer forintba. Megéri ezen spórolni? Nem hinném…
A törzskönyv nem flancolás, magamutogatás, sokkal inkább egy igazolás arról, hogy ezeket a lépéseket nem hagyta ki a tenyésztő kolléga, ismert a kölyök egészségügyi, idegrendszeri és munkaképességének a háttere, ami hosszabb távon – hiába a magasabb beszerzési ár – kifizetődő befektetésnek bizonyul. Nem azért fontosak ezek a kritériumok, hogy egy tenyésztő felvághasson vele, mennyiért adja el a négylábúakat, hanem azért, hogy ezáltal garanciát vállalhasson a minőségre. Legyen egy kis igényesség bennünk, ne vegyünk autót forgalmi engedély, puskát műszaki tanúsítvány, és kutyát törzskönyv nélkül!
Tegyük fel, szerencsések vagyunk, és kapunk ajándékba egy ígéretes kölyköt, nyolchetesen – csak hogy „tisztalappal” tudjunk indulni, a nulláról. Legyen, mondjuk egy vizsla, mely felnőtt korában olyan 25 kilogrammot fog majd nyomni, és számoljunk úgy, hogy élete első három évében teljesít minden kritériumot ahhoz, hogy tenyészteni tudjunk vele. Hozzávetőleges árakat fogok megemlíteni, „középárfolyamon”, ezeknek sokszor az öt-tízszeresét is kipengethetjük, ha a fővárosban élünk, vagy bármilyen betegség, komplikáció fellép, azonban most optimális, úgynevezett minimumárakkal számolnék, olyan tételekkel, amelyek elengedhetetlenek a tenyésztéshez, még akkor is, ha csak egy középszerű almot szeretnénk – flancos címek és cafrangok nélkül.
Természetesen nem a legolcsóbb műételeket fogjuk neki enni adni, ami tele van mesterséges anyagokkal, és a tápértéke körülbelül egy kocka jéggel egyenlő, de nem is szuperprémium eledelt választunk. Nos, ha havonta 15.000 forinttal számolunk, akkor összességében a „nevelés végéig” 540.000 Ft-ot fogunk kivenni a kasszából.
A kölyökkori oltási sorozat rögtön egy „húszasba” fáj, majd tízet-tízet kell leszurkolni a következő években az állatorvosnak a veszettség elleni kötelezőért. A kullancs-bolha-szúnyog elleni védelem még pluszban 80.000 Ft.
Tételezzük fel, hogy istenadta tehetségünk van a képzés tekintetében, anyatejjel szívtuk magunkba a tudást, vagy már sokadik vadásztársunk van mellettünk, a kiskutya pedig igen jó képességekkel van megáldva, így nincs szükségünk segítség bevonására, tehát trénerre nem kell költeni. Megkérdeztem viszont egy sokat tapasztalt, elismert tenyésztőt, mennyi vadat „használ el” a képzés során, amire a következő választ kaptam: átlagosan 50 tőkés réce, 80 fácán és fogoly vegyesen, 40 nyúl és mintegy 30 róka. Ennek az értéke barátok között is olyan 600.000 Ft környékén mozog – és akkor az időt és energiát nem számoljuk bele. (Amúgy egy oktató hozzávetőlegesen alkalmanként 10.000 forintért szokta vállalni a fejlődni vágyó kutya-gazda párosokat.)
Menjünk tovább! Tagjai leszünk a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete Szövetségének, valamint egy fajtagondozó klubnak, potom 30.000 forintért, s ha a vizsgák (alapvizsga, vízi-mezei, valamint őszi tenyészvizsga) „csont nélkül” sikerülnek, az 15.000 forint, valamint erre a három vizsgára elautókázunk 30 „lepedőt”.
A diszplázia-szűrésekre 40, a szem- és szívszűrésre 10 „ezüstmátyást” hagyunk ott az állatorvosnál. A tenyészszemle és egy Magyar Champion 25, plusz rezsiköltségnek üzemanyaggal, fürdetéssel együtt újabb 40 rongy.
A hatalmas „eszközparkot”, boxokat, pórázokat, dummykat, sípokat meg sem említem, de ezek a „fogyóeszközök” sem olcsók, sőt…
Így összességében közel másfél gurigát dobtunk ki három év alatt.
Ha viszonylag magas alomszámmal, hat kölyökkel számolunk egy szukánál, akkor a „nyersanyagköltségünk” kölykönként olyan 250.000 Ft. Erre jön rá még a fedeztetési díj, amely általában egy kölyök árával szokott megegyezni, kocsikázunk szerencsésebb esetben 200-300 kilométert, rosszabb esetben 2-3 ezret, az ultrahang még egy tízes, az oltási program megkezdése fejenként 30.000, a hozzáetetés pedig 10.000, így jócskán át is léptük a 350.000 forint határát – egy kiskutya vonatkozásában.
Aki kutyázik, pontosan tudja, nem ilyen egyszerű a képlet, az ebtartás rengeteg komplikációval járhat, sikertelen fedeztetésekkel, rosszul elsült vizsgákkal és versenyekkel, de jöhet akár egy „százezres babézia” is… Hiába születik tehát egy-egy szukától 2-3 alom, ez a „hobbi” sosem lesz nyereséges, ebből maximum úgy tudunk milliomosok lenni, ha milliárdosként kezdtük.
Tehát, amikor az interneten kutakodunk leendő vadásztársunk után, gondolkozzunk el, miért és hogyan kerülhet egy kiskutya 10-20 ezer forintba. Megéri ezen spórolni? Nem hinném…
A törzskönyv nem flancolás, magamutogatás, sokkal inkább egy igazolás arról, hogy ezeket a lépéseket nem hagyta ki a tenyésztő kolléga, ismert a kölyök egészségügyi, idegrendszeri és munkaképességének a háttere, ami hosszabb távon – hiába a magasabb beszerzési ár – kifizetődő befektetésnek bizonyul. Nem azért fontosak ezek a kritériumok, hogy egy tenyésztő felvághasson vele, mennyiért adja el a négylábúakat, hanem azért, hogy ezáltal garanciát vállalhasson a minőségre. Legyen egy kis igényesség bennünk, ne vegyünk autót forgalmi engedély, puskát műszaki tanúsítvány, és kutyát törzskönyv nélkül!
Megjelent a Magyar VADÁSZLAP 2020/januári számában
Megjegyzések