NVKE CACIT és CAC - 2014.10.17.-19.
Pénteken suli után jött értünk Gergő, már össze volt pakolva a cuccunk, így csak Eve-t és Ian-t kellett kocsiba tenni Gergőék drótos némete, Fritz mellé, majd nekivágtunk a jászberényi utunknak, hiszen a hétvégi programunk nem más volt, mint a Német Vizsla Közhasznú Egyesület rendezvénye egy szombati Vízi-Mezei CACIT versennyel és egy vasárnapi Special Kiállítással az általuk gondozott fajták számára. Sokat készültünk mi is erre a hétvégére, én csináltam a katalógus design részét, nem volt ki munka, első katalógusborítóm volt, és egy hatalmas góccal a torkomban vártam a kritikákat, de hála Istennek, ilyet nem sokat kaptak, nagyon tetszett sokaknak.
Első nap este volt a megnyitó vacsora, ahol a versenyzők többsége és minden bíró megjelent, sorszámot húztak, majd felkészültek a másnapra - főként Vörös Laci finom pálinkájával :-). Volt pár ismerős arc, aztán ahogy telt az idő a kevésbé ismerős arcokkal is megismerkedtem, és jó beszélgetésbe elegyedtünk. Voltak nagy nevek, akikről már-már könyveket tudnék írni, annyit hallottam róluk, pedig nem vagyok még jártas ezekben a körökben.
Másnap a megnyitó után mindenki ment amerre osztották, mi elsőként mezei keresésre mentünk, én főként fotózni, ahol a kutyák feladata volt megtalálni a madarat, és megállni. Sok szép munkát láttunk, majd átmentünk a vonszalékos és légszimatos helyre, ahová menet találkoztunk a mentőkutyás versenyzőkkel is. Mind a két helyszínen szuper fényeim és környezetem volt, úgy gondolom, szép őszi színek, és nem túl erős napsütés, pont kellemes idő fotózni. Visszamentünk mezőre kicsit, utána pedig a vizes feladathoz, ahol mélyvízi kacsa elhozás, és spúr volt a feladat, itt már kevésbé voltak kedvezőek az adottságok nekem, de itt maradtunk végig.
Verseny közben sokat beszélgettem versenyzőkkel, mindenki nagyon kellemes csalódás volt, nagyon közvetlen, barátságos csapat gyűlt össze, nagyon jó hangulat volt.
Szöszik, csak, hogy nehogy azt higgyétek, végig egy boxban voltak, sokat sétálgattak velem, kaptak egy-egy kacsás elhozást, egy rossz szavam nem lehet, annyira szuperül viselkedtek. Eve most hallotta élete első lövését, amit egy nagy sóhajjal és és lábnyújtással konstatált alvás közben.
Nem emlékszem pontosan, de a 16 versenyzőből 6 versenyző teljesítette sikeresen a versenyt, gratulálok mindenkinek!
Eredményhirdetés után Bagi Zsolti volt olyan kedves, hogy kicsit megnézte a szösziket, és segített pár dologban. Ianke nagyon ügyes volt, és nagyon nagyon sok okosságot tanultunk, amit igyekszem mindig szem előtt tartani.
Záróvacsi ismét jól sikerült, helyezettek és nem helyezettek együtt ünnepeltek, én nem láttam senkin semmiféle haragot, bosszúságot, vagy utálatot. Nagyon jókat beszélgettünk aznap este is a versenyzőkkel, majd később a mi szállásunkon (sajnos nem egy helyen voltak a versenyzők és a bírók - mi a bíróknál aludtunk Gergő Apukája miatt) a bírókkal is.
Másnap Bajorhegyi Tündének segítettem Dámáját, és Vörös Lacinak Freyáját felvezetni, mert hát, én ne vennék részt aktívan egy kiállításon? :) Két külön ringben voltak a fajták, egyikben a rövid szőrű német vizsla, azaz nekem Freya, a másikban pedig minden más fajta, drótos német, weimarener, azaz nekem Dáma és a bracco italiano.
Mind a két kutyával, ahhoz képest, hogy aznap ismerkedtünk meg szerintem jól együtt tudtunk működni. Dáma felvezetésénél eddig nem tapasztaltakba ütköztem, a kutya etetése, és állítása nem kívánatos volt, illetve a fojtópóráz sem tetszett a Bíróúrnak, kicsit nehéz volt a szokásokat legyűrni, és megfelelni a ringben. Dáma megnyerte az osztályát és res.Clubwinner, ezzel a második legszebb szuka lett.
Freya is szépen szerepelt, őt már állítgathattam, habár szegénykém teljesen ki volt már purcanva, rettentő fáradt volt, az ottani Bíró pedig igazán szerette mozgásban nézni a kutyákat, ennek eredményeképpen én majd' kiköptem a tüdőm, de tényleg, a kutyák pedig "másnaposan" a verseny után, annyira nem rajongtak a sok körnek.
Freya végül osztálygyőztes lett, és az 5. legszebb szuka, nagyon szép bírálattal.
Köszönöm a tulajdonosoknak, hogy kicsit felvezetősdit játszhattam itt is, és kicsit azt csináltam amit nagyon szeretek.
Nyugi, nyugi, szöszik persze itt is sokat voltak kint :) Záróvacsi után siettünk haza, már nagyon fáradtak voltunk.
Köszönöm mindenkinek ezt a hétvégét, fantasztikusan éreztem magam, szuper társaság volt és szuper szervezés!
Első nap este volt a megnyitó vacsora, ahol a versenyzők többsége és minden bíró megjelent, sorszámot húztak, majd felkészültek a másnapra - főként Vörös Laci finom pálinkájával :-). Volt pár ismerős arc, aztán ahogy telt az idő a kevésbé ismerős arcokkal is megismerkedtem, és jó beszélgetésbe elegyedtünk. Voltak nagy nevek, akikről már-már könyveket tudnék írni, annyit hallottam róluk, pedig nem vagyok még jártas ezekben a körökben.
Másnap a megnyitó után mindenki ment amerre osztották, mi elsőként mezei keresésre mentünk, én főként fotózni, ahol a kutyák feladata volt megtalálni a madarat, és megállni. Sok szép munkát láttunk, majd átmentünk a vonszalékos és légszimatos helyre, ahová menet találkoztunk a mentőkutyás versenyzőkkel is. Mind a két helyszínen szuper fényeim és környezetem volt, úgy gondolom, szép őszi színek, és nem túl erős napsütés, pont kellemes idő fotózni. Visszamentünk mezőre kicsit, utána pedig a vizes feladathoz, ahol mélyvízi kacsa elhozás, és spúr volt a feladat, itt már kevésbé voltak kedvezőek az adottságok nekem, de itt maradtunk végig.
Verseny közben sokat beszélgettem versenyzőkkel, mindenki nagyon kellemes csalódás volt, nagyon közvetlen, barátságos csapat gyűlt össze, nagyon jó hangulat volt.
Szöszik, csak, hogy nehogy azt higgyétek, végig egy boxban voltak, sokat sétálgattak velem, kaptak egy-egy kacsás elhozást, egy rossz szavam nem lehet, annyira szuperül viselkedtek. Eve most hallotta élete első lövését, amit egy nagy sóhajjal és és lábnyújtással konstatált alvás közben.
Nem emlékszem pontosan, de a 16 versenyzőből 6 versenyző teljesítette sikeresen a versenyt, gratulálok mindenkinek!
Eredményhirdetés után Bagi Zsolti volt olyan kedves, hogy kicsit megnézte a szösziket, és segített pár dologban. Ianke nagyon ügyes volt, és nagyon nagyon sok okosságot tanultunk, amit igyekszem mindig szem előtt tartani.
 |
| Pocakmester pózolt nekem egy kicsit :) |
Másnap Bajorhegyi Tündének segítettem Dámáját, és Vörös Lacinak Freyáját felvezetni, mert hát, én ne vennék részt aktívan egy kiállításon? :) Két külön ringben voltak a fajták, egyikben a rövid szőrű német vizsla, azaz nekem Freya, a másikban pedig minden más fajta, drótos német, weimarener, azaz nekem Dáma és a bracco italiano.
Mind a két kutyával, ahhoz képest, hogy aznap ismerkedtünk meg szerintem jól együtt tudtunk működni. Dáma felvezetésénél eddig nem tapasztaltakba ütköztem, a kutya etetése, és állítása nem kívánatos volt, illetve a fojtópóráz sem tetszett a Bíróúrnak, kicsit nehéz volt a szokásokat legyűrni, és megfelelni a ringben. Dáma megnyerte az osztályát és res.Clubwinner, ezzel a második legszebb szuka lett.
Freya is szépen szerepelt, őt már állítgathattam, habár szegénykém teljesen ki volt már purcanva, rettentő fáradt volt, az ottani Bíró pedig igazán szerette mozgásban nézni a kutyákat, ennek eredményeképpen én majd' kiköptem a tüdőm, de tényleg, a kutyák pedig "másnaposan" a verseny után, annyira nem rajongtak a sok körnek.
Freya végül osztálygyőztes lett, és az 5. legszebb szuka, nagyon szép bírálattal.
Köszönöm a tulajdonosoknak, hogy kicsit felvezetősdit játszhattam itt is, és kicsit azt csináltam amit nagyon szeretek.
Nyugi, nyugi, szöszik persze itt is sokat voltak kint :) Záróvacsi után siettünk haza, már nagyon fáradtak voltunk.
Köszönöm mindenkinek ezt a hétvégét, fantasztikusan éreztem magam, szuper társaság volt és szuper szervezés!
 |
| Reserve CACIT és CACIT :) |
Megjegyzések