Kutyameleg

 A Magyar VADÁSZLAP 2019/V. lapszámában, a Vadászkutya rovatban megjelent írásom:

Picture
Az enyhe idő beköszöntével természetes, hogy még azokat is kicsalogatja az első napsugarak melege, akik egész télen ki sem mozdultak otthonról. Kutyás emberként egyértelmű, hogy szeretnénk, ha a négylábú társunk is velünk tartana, ám egy ilyen kirándulás végzetes katasztrófába is fulladhat.
 
Azt hiszem, mindannyian hallottunk már rémtörténeteket hőgutától elpusztult ebekről, azonban sosem hisszük, hogy ez velünk is megtörténhet. Pár éve egy elismert olasz kutyás autójában, mely légkondicionáló berendezéssel, szellőzőrendszerrel volt felszerelve, több mint tíz eb veszítette életét, amikor az elektronika tönkrement. De nem csak a gépjárműben hagyott állatok vannak veszélyben, saját szememmel láttam, amikor 25 fokban küzdöttek egy masztiff életéért, akinek ez a hőmérséklet már árnyékban is „túl sok volt”, főleg izgatott állapotban.
Ha a kinti temperatúra 20 Celsius fok, az autó belsőterében fél óra alatt 40, egy óra elteltével pedig 45 fok fölé hevül a levegő – bizonyította be a San Franciscoi Egyetem egyik kutatója. A különbség pár centiméterre lehúzott ablakú, és teljesen zárt kocsi esetén elenyésző.
Négylábú barátunk egészséges testhőmérséklete 37-39 °C között mozog, de 41 °C felett már akár halálos következményei lehetnek a hőemelkedésnek. A hőguta okozhat szervleállást, rohamot, agyi károsodást, belső vérzést, vakságot, görcsöket és halált.
Vadászkutyás egyesületek semmilyen szabályozást nem vezettek még be a nyári versenyekre, ám követendő példa lehet a Szánhúzókutyasport Világszövetsége (IFSS), akik szigorú határokat húztak, mikor, milyen távon lehet versenyezni. Canicrossozni, azaz kutyával futni maximum 85 százalékos páratartalom mellett, 18-25 fok között, maximum 2 kilométeres távon lehet, míg e fölött nem szabad a rendezvényt megtartani.
A kutyák tűréshatárát természetesen nagyban befolyásolja az anatómiájuk, egyéni toleranciájuk, valamint betegségeik (melyek lehetnek szervi problémák vagy fertőzések). Izgalmi állapotban is sokkal hamarabb elkezdhet lihegni, ha ez meleggel, és kevés folyadékbevitellel párosul, hamar bajuk eshet, ugyanis a garatban ödéma keletkezhet a heves lihegéstől, beduzzadhatnak a Morgagni-tasakok, melyek elzárják a légutat, így fulladást okozhatnak.
Ha nem szeretnénk, hogy vadásztársunk kijöjjön a gyakorlatból az apróvadvadászatok idejéig, és a nyári időszakban is sokat tervezünk gyakorolni vele, fontos, hogy lehetőleg a hajnali órákat válasszuk, vagy vízhez közeli területet – sose engedjük azonban, hogy felhevült testtel ugorjon hasast a hűvös vízbe, vagy hirtelen kezdjen el inni. Mindemellett fontos a fokozatosság is, egy hirtelen melegfront után ne várjunk el ugyanolyan teljesítményt. Egy átlagos augusztusi gerlézésnél az én golden retrieverem pár óra alatt képes 3-4 liter vizet elfogyasztani amellett, hogy folyamatosan hűtöm őt a fülénél, hasánál és tappancsainál – ezeken a területeken lehet a legkönnyebben elérni ezt. Nem árt továbbá, ha van nálunk egy kanna víz, amivel alkalomadtán – mezei körülmények között – megnedvesíthetjük ebünk szőrét.
A netalántán mégiscsak bekövetkező hősokk esetén mielőbb célszerű állatorvoshoz fordulni, ahol hűtött infúziót kap a „páciens”, ezáltal elkerülhető a maradandó egészségkárosodás…

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések