Hyde "Fehér" hullámos szőrű retrieverjei és sárga labradorjai

Mielőtt belekezdenék a postba, szeretném leszögezni, hogy ez lesz az első eset, amikor nem saját szellemi terméket szeretnék publikálni a blogban. Köszönet az eredeti cikk szerzőjének, Scottie Westfall-nak, a http://retrieverman.net/ blog írójának, hogy engedélyt adott a fordításra. A cikk szerzői jog alatt áll, másolása, és további helyeken közlése szigorúan tilos. Eredeti iromány itt olvasható: http://retrieverman.net/2011/04/12/the-white-wavy-coated-retrievers-and-yellow-labradors-of-hyde/
A cikk maga szerintem nagyon sokak számára hasznos és érdekes olvasmány lesz, valamint sok-sok kérdést vet fel maga után...
Hát akkor, kezdjünk is bele, a fehér hullámos szőrű retrieverek és a sárga labradorok mítoszába....

Gipsy a "fehér" hullámos szőrű retriever

Egy, a Country Life-ban közölt újságcikkből (1908. február 29)

"Igen szokatlan egy eltérő példányt találni egy olyan fajtában, ami még egy évszázada sem jött létre egy olyan őstől, ami csupán egy csíny volt a fajtatiszta nemes retrieverek sorában, figyelemre méltó, amikor manapság két ilyen különleges fajtát találunk ugyanazokban a kennelekben. Mr. C. J. Raddclyffe dorsethire-i Hyde bortokán egy látogató könnyen szembetalálkozhat egy teljesen fehér változatával a régimódi... hullámos szőrű retrievernek. Mr Raddclyffe több mint 45 évig tartotta ezt a jól ismert fajtát, a hullámos szőrű retrievereket, amik egy bizonyos ideig mind feketék voltak. Tíz vagy húsz évvel ezelőtt lépett fel a probléma, amikor egy bizonyos kantól származó almokban egy, vagy akár több teljesen fehér kölyök született. Ez a kutya egy leszármazottja volt a régi fajtának, és semmi esély nem volt arra, hogy idegen vérek keveredjenek benne. Erre különösen figyelt a tulajdonos...fehér kölykök, és idő elteltével remélte, hogy állandósíthatja ezt a fehér fajtát az ő kedvencének segítségével, Gipsyvel. De az első 46 kölyökből ami ettől a kantól és fekete szukáktól jött le, egy kölyök sem volt fehér. Másrészről viszont, a fehér szukák közül egész almok születtek fehéren. Majd ezeket a fehér szukákat és kanokat fedeztetve, amik szükségszerűen meglehetősen közeli rokonságban álltak, Mr Raddclyffe-nek sikerült egy fajtát kialakítania ezekből a kutyákból, amik remélhetőleg a jövőben olyan utódokat hoznak létre, mint az őseiké. Természetesen, feltételezhető, hogy néhány alkalommal bizonyos kölykök visszadobják majd az őseik fekete színét.

Hyde ugyanezen kenneleiben egy másik ritka látvány is akadt, a teljesen sárga labradorok. Ezek a kutyák Captain C. E. Radclyffe tulajdonában álltak, és mint az előbb említett fehér retrieverek is egy ilyen csíny szülötte. Az egyik alom, aminek az apja az ünnepelt Captain Radclyffe tulajdonában lévő fekete kan volt, két sárga kölyök, egy kan, egy szuka született. Ezzel a sárga kannal, akinek a Ben nevet adták, tovább tenyésztve a tulajdonos pompás sárga kennelt alapított;és, kíváncsian mondom, a fehér retrieverrel, Gipsyvel ellentétben, majd 75%-a ettől a kantól származó kölyköknek az apjukhoz hűen sárga volt, még akkor is, ha fekete szukát fedeztettek. A tulajdonos nem kísérletezett elég hosszan, hogy bebizonyítsa, vajon a beltenyészettel állandósítani tudják-e a fajtát, de teljesen biztos volt benne, hogy ez így történne. Ennek az elméletnek alátámasztásaként egy olyan példát idéz fel, ahol egy világos, már majdnem fehér labradort, aki Hon. Francis Dawnay tulajdonában állt, fedeztették a sárga kannal, Ben-nel, és az összes kutya sárga, vagy fehér volt. Figyelemre méltó, hogy ezeknek a sárga és fehér kölyköknek egyike sem volt albínó, mint ahogy az a szem színéből, stb. kiderül, továbbá, pontosan olyan jól dolgoznak a mezőn mint a fekete őseik. Sajnálatos, hogy ezeket a kutyákat nem lehetett bemutatni kiállításokon annak érdekében, hogy a vadászó közönség lássa, milyen mutatós és gyönyörű a megjelenésük; de érthető, hogy bizonyos szabályok tiltják a bíróknak, hogy bármilyen díjat adjanak olyan kutyáknak, akik nem feketék.Úgy hitték, ez a két fajta a retrieverek között egyedi, szükségtelen megemlíteni, hogy a tulajdonosok felbecsülhetetlen értékeknek tartották őket, következetesen egyikőjüket sem adták el (305. oldal)

A szerző genetikai tudása kissé helytelen. A "fehér" kutyák csak nagyon halvány sárgák voltak, és a recesszív tulajdonsága az e/e genotípusnak ami ezt a színt okozta, már jól ismert. A "fehér" hullámos szőr annak az eredménye, hogy egy fekete kannal fedeztettek, aki hordozta ezt a recesszív gént egy szukát, aki szintén hordozó volt. Ez a gén nem vezethető vissza egy adott kanra, ahogy azt a cikk sugallja.  Azonban, a Mendeli genetika nem volt abban az időben jól ismert, így mint a tenyésztőnek, mint a szerzőnek megbocsáthatunk a tévedésért.

Radclyffe's sárga labradorjai jobban ismertek lettek mint a "fehér" hullámos szőrű retrieverjei. A Hyde birtok Ben-je, a kutya, akit a cikkben említettek az első "hivatalos" sárga labrador, és az őse a legtöbb ma is élő sárga labradornak.

Ben egy relatíve sötét sárga kutya, de mivel sokkal egyszerűbb volt Radclyffe labrador vonalára tenni a sárga labradorok megjelenését, nagyon valószínű, Ben születése előtt sokkal hamarabb megjelent már a sárga szín más fekete vonalakban.

Ezek a kutyák nem egy "csíny" eredményei, ahogy azt a cikk írja. Inkább, csak  a sárga recesszív gén ugrott ki a labrador és hullámos szőrű retrieverekben.
Radclyffe csak az első olyan személyek egyike volt, aki erre a színre szelektált a tradícionális fekete helyett.

Nem tudom, Radclyffe tisztában volt-e a Guisachan sárga hullámos szőrű retrieverjeivel, vagy, hogy Gipsy gyökerei onnan erednek-e. Nyilvánvalóan nem ő volt az első, aki a sárga szőrre szelektált a hullámos szőrűeknél, de biztosan az első, aki erre szelektált a labradoroknál. 

Tramp, a fehér hullámos szőrű

Ezek a fehér hullámos szőrűek igazán érdekesek. A nagyon világos szőrű golden retrieverek gyakorlatilag nem léteztek a fajta korai vonalaiban, de a golden retrieverek alapító törzskönyveinél voltak ismeretlen szülők. Lehetséges, hogy a "fehér" hullámos szőrűek voltak ezek mögött a rendhagyó goldenek mögött, és ez az eredete a krém színű goldeneknek, amit manapság az "Angol típus" megnevezéssel azonosult. Mivel nincsenek feljegyzések ezeknek a különleges goldenek törzskönyveiről, csak következtethetünk.

Ez a közeli kép Gipsy fejéről, egy olyan retrievert ábrázol, ami nagyon hasonlít egy goldenére.

Azonban, egyszerűen nincsenek feljegyzéseink.
De a képek annyira csábítóak.
Lehet, hogy Radclyffe kenneli nem csak a sárga labradorok forrása. Az ő tenyésztési programja lehet, hogy a "fehér" golden retrieverek otthona is.

Érdekesnek tartom azonban, hogy Radclyffe-ben nem tudatosult, hogy a "fehér" hullámos szőrt okozó recesszív gének ugyanazok, mint amik a sárga labradort okozzák.
A cikk azt sugallja, fontolóra vette a lehetőséget amikor a kennelében az egyik sárga labrador kölyke nagyon világos lett. Talán, ha teljesen fehéren született volna, rájött volna, hogy ugyan az a gén okozza ezt mind a két fajtánál. Jobban sikerült volna megerősíteni ezt a színt a hullámos szőrűekben, ha sárga labradort kevert volna beléjük.

A retriever történelem mindig felfed hasonló szokatlan történeteket.

Minden golden rajongó ismerte Tweedmouth tenyésztési programját a Guisachan birtokon. Gyakorlatilag minden labrador rajongó ismeri a Hyde birtokról származó Ben-t, aki az első hivatalos sárga labrador volt.

De a történetet az első "fehér" hullámos szőrű retrieverről figyelmen kívül hagyták. Csak ma lettem figyelmes erre a történetre, és meglepődtem, hogy még sosem találkoztam vele a retriever történelemmel kapcsolatos kutatásaim során. Ez egy olyan történet, amit jobban meg kéne vizsgálni, hiszen lehetséges, ezek a "fehér" hullámos szőrű  retrieverek hozzájárultak a golden retriever vérvonalakhoz, és egy lehetséges forrása a manapság olyan népszerű krém goldeneknek. Ezek a hullámos szőrűek abban az időben éltek, amikor a golden retriever fajta elismertté vált, mint önálló fajta - 1908 az az év, amikor az Angol Kennel Club hivatalosan elfogadta a sárga színt a labrador retrievereknél - és annyi kutya van az alapító törzskönyveknél, amik teljesen ismeretlenek. Ezek az ismeretlen kutyák lehet, hogy a "fehér" hullámos szőrű retrieverek közül valók voltak.

A tény, hogy bárki, aki ezekkel a kutyákkal akart vonalakat alapítani, egy egyszerű magyarázatot adott: Az emberek teljesen vizuális lények. A Country Life cikkéből kiindulva ezek a retrieverek nagyszerűen dolgoztak, de Radclyffe csak a sárga és a fehér változatot kedvelte.

Fehér hullámos szőrű retrieverek és sárga labradorok.  Radclyffe egy igazi lázadó volt, hiszen még a liver szín is vitatott volt abban az időben a retrieveresek körében. Minden ember fekete kutyát akart, legyen az hullámos, sima, göndör szőrű, vagy labrador.

Az ilyen szokatlan színek biztosan vitatott példányok lettek volna.

Mindegy, hiszen jó munkakutyák voltak!

retrieverman 2011, április 12