irodakutya

 

Picture
Szerencsére amióta az egyetemet elkezdtem, olyan helyekre sodor az élet, ahová a kutyáim is velem tarthatnak - egyetemre, gyakorlati helyekre, és már a munkahelyemre is. Igyekeztem ezekből a lehetőségekből a lehető legtöbbet kihozni mindig. Remek szocializációs lehetőség, hiszen sok új emberrel, helyzettel ismerkedhetnek meg, ráadásul az aznapi lemozgatás nagy része is megoldható. Ian mindig is a legtökéletesebb kutya volt - ha nem tudtam rá figyelni, aludt mellettem, mindenkivel jó fej volt.
Már a harmadik puli él nálam sorozatban kicsit hosszabb ideig (Bogár és Gemma 2-2 évet éltek nálam, Patkó pedig lassan 3 hónapja) és szerencsére ők is gyorsan átvették Ian nyugodt energiáit, és folyamatosan másolják a viselkedését: ha nem történik semmi fél perc múlva mellém heverednek, ha pedig menni kell, akkor csőgázzal mennek. Ja, és nem ugatnak.
A Magyar Vadászlap szerkesztősége kutyabarát hely, hárman szoktuk bevinni kutyáinkat a szerkesztőségbe, és mindenki nagy kutyabarát nálunk. A szerkesztőség kutyái Bogyó, a 12 éves törpe pinscher, Panka, a most 4 hónapos jack russel, és az én srácaim. 
Hiába imádjunk mind a kutyáinkat, hamarosan kompromisszumokat kellett kötnünk, és limitálnunk a létszámot. Patkó és Panka álmokfutása (két kölyök, akik imádják egymást) nem nagyon segített az amúgy is olasz nagycsalád benyomását keltő szerkesztőségünk lenyugtatásán. Ráadásul Panka csipájával együtt a szája is kinyílt, féltettem a szőrét Patkónak. 
Iannak szintén az állandóan vedlő szőre miatt gondoltam úgy, hogy jobb helye lesz otthon. Nem akartam plusz konfliktust, és munkaidő után sem akartam a szerkit takarítgatni. 
Végül Bogyó és Panka is külön napokon szokott bejárni, Bogyó nem annyira csípi az állandó zsizsegést.
Jó dolog, ha a kutyánk velünk tarthat munkába, ám számos szempontot érdemes átgondolni:
Nem fogjuk zavarni a munkatársainkat a jelenlétükkel? Ha van aki fél a kutyáktól, vagy akár allergiás, nem túl szép vele szemben, hogy ráerőltetjük ezt a plusz stresszt. 
Ha a kutyánk nem túl kedves, nem szereti az idegeneket, akkor vele szemben nem túl fair, hogy berángatjuk magunkkal. Nekem minden kutyám imád mindenkit, és a szerkesztőségben is úgy el tudják engedni magukat, hogy simán álmodnak alvás közben. 
Ha túl sok munkánk van, és ebben zavar a kutyánk, akkor sem túl jó ötlet, ha bent vannak. Én azokon a napokon sosem hoztam be őket, amikor tudtam, hogy rohanás lesz minden, és örülök, ha a monitor előtt meg tudok ebédelni. 
Úgyhogy alaposan gondoljuk át, mi a legjobb kutyánknak, és munkatársainknak. Fölösleges feszkóval csak többet ártunk, mint használunk, hosszútávon az pedig nem túl kifizetődő. 

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések