Bandázás Adrival és Anglellel
Kiss Adriennel már régóta beszélgettünk arról, hogy össze kéne hozni egy talit nálunk a tónál. Ma kitaláltuk, hogy akkor ez legyen ma, mert én egy darabig elfoglalt leszek....
6 körülre értek ide Adriék, felvettek minket Iannal, aztán irány a tó! Kerestünk a horgászoknál egy üres részt ahová be tudjuk engedni a kutyikat a vízbe.
Ian rögtön Angel után vetette magát a vízbe, de jött is a meglepetés, elfogyott a talaj a lábai alatt, és a víz alá merült. Kicsit meglepődött, pár percig a parton ugrálva figyelte Angelt ahogy a botokat hozza ki, aztán újra megpróbálta. Kicsit esetlenül csapkodva úszott, de nagyon kis bátran belerázódott a dolgokba, és már lökte is el magát a partról. Cukibogár!
Egy darabig botokat dobáltam én is, aztán elővettem a dummynkat, Adri is, így mind a két ktuyának volt mit kihoznia. Ügyesek voltak, Ian nagyon sokat úszott, persze nem dobtam neki messzire.... Egyszer kicsit messzebb repült a dummy, plusz Ian is mással volt elfoglalva... Angelt letiltotta Adri, elúszott addig, de nem hozza ki..... Kis tanakodás után úgy döntöttem, átcsapok munkaretrieverbe.... Pólómat és rövidgatyámat ledobtam, és a kicsit koszos, nyálkás vízbe vetettem magam.... Visszafelé a kutyák a parton ugrálva ugattak meg, nem igazán értették mi is van most... Ian sem tudott hová tenni, elég volt pár percre elkolbászolnia, gazdija máris átcsapott valami fura lénnyé.....
Ian talált egy halacskát, persze halottat, amit úgy gondolt ő elfogyaszt... Elmagyaráztam szépen, hogy ez nem mókás, és enni sem jó... Kiskrapek szerintem jól felfogta, Nem volt különösebb gondom vele, erdőben is szépen le lehet tiltani dolgokról.... Ezt is el kell kezdenünk tanulgatni, no meg a nem szót is.... Sokszor látom, hogy sok tud lenni már kutyáknak (hiszen még kölyök, mindenkivel játszani szeretne), viszont azt is tudom, hogy ilyen esetben az én "nem" parancsom még nem eléggé erőteljes.... ezen mindenképpen javítanunk kell szépen lassan.
Elsétáltunk egy naposabb kis placcra, ahol enyémkutyi kicsit megszáradt, de sikeresen bepanírozta magát, így még rosszabb volt mint vizesen... Végre játszottak rendesen a skacok, nagyon jó volt látni őket rohangálni, kergetni egymást. Cukkerek voltak.
Nagyon élveztem ezt a délutánt, csomót beszélgettünk, tipikus be nem áll a szánk szitu, mindig volt mit mesélni, és közben a kutyik is jól lefáradtak a két órás pancsizás és bandázás közben.... Egyikőjüket sem kellett azt hiszem ezek után altatni....
Végre Ian is vízhez lett szoktatva, nem hiszem hogy sok gondja lesz az úszással, ezt a sok random körei is bizonyítják, amiket akkor tett meg a tóban amikor semmi dolga nem volt úgymond.... Ha már retriever, ússzon :)
Behívása so-so, najó, nagyon szuper volt, sípra mindig repült.
Örülök nagyon, hogy összejött ez a tali, Ian is szocializálódott kicsit, kulturált kutyával ismerkedhetett meg, ha már oviba ennyire nem jutunk el időhiányom miatt.... Azt hiszem nem kell mondanom mennyire is fontos a kölykök szocializálása...
6 körülre értek ide Adriék, felvettek minket Iannal, aztán irány a tó! Kerestünk a horgászoknál egy üres részt ahová be tudjuk engedni a kutyikat a vízbe.
Ian rögtön Angel után vetette magát a vízbe, de jött is a meglepetés, elfogyott a talaj a lábai alatt, és a víz alá merült. Kicsit meglepődött, pár percig a parton ugrálva figyelte Angelt ahogy a botokat hozza ki, aztán újra megpróbálta. Kicsit esetlenül csapkodva úszott, de nagyon kis bátran belerázódott a dolgokba, és már lökte is el magát a partról. Cukibogár!
Egy darabig botokat dobáltam én is, aztán elővettem a dummynkat, Adri is, így mind a két ktuyának volt mit kihoznia. Ügyesek voltak, Ian nagyon sokat úszott, persze nem dobtam neki messzire.... Egyszer kicsit messzebb repült a dummy, plusz Ian is mással volt elfoglalva... Angelt letiltotta Adri, elúszott addig, de nem hozza ki..... Kis tanakodás után úgy döntöttem, átcsapok munkaretrieverbe.... Pólómat és rövidgatyámat ledobtam, és a kicsit koszos, nyálkás vízbe vetettem magam.... Visszafelé a kutyák a parton ugrálva ugattak meg, nem igazán értették mi is van most... Ian sem tudott hová tenni, elég volt pár percre elkolbászolnia, gazdija máris átcsapott valami fura lénnyé.....
Ian talált egy halacskát, persze halottat, amit úgy gondolt ő elfogyaszt... Elmagyaráztam szépen, hogy ez nem mókás, és enni sem jó... Kiskrapek szerintem jól felfogta, Nem volt különösebb gondom vele, erdőben is szépen le lehet tiltani dolgokról.... Ezt is el kell kezdenünk tanulgatni, no meg a nem szót is.... Sokszor látom, hogy sok tud lenni már kutyáknak (hiszen még kölyök, mindenkivel játszani szeretne), viszont azt is tudom, hogy ilyen esetben az én "nem" parancsom még nem eléggé erőteljes.... ezen mindenképpen javítanunk kell szépen lassan.
Elsétáltunk egy naposabb kis placcra, ahol enyémkutyi kicsit megszáradt, de sikeresen bepanírozta magát, így még rosszabb volt mint vizesen... Végre játszottak rendesen a skacok, nagyon jó volt látni őket rohangálni, kergetni egymást. Cukkerek voltak.
Nagyon élveztem ezt a délutánt, csomót beszélgettünk, tipikus be nem áll a szánk szitu, mindig volt mit mesélni, és közben a kutyik is jól lefáradtak a két órás pancsizás és bandázás közben.... Egyikőjüket sem kellett azt hiszem ezek után altatni....
Végre Ian is vízhez lett szoktatva, nem hiszem hogy sok gondja lesz az úszással, ezt a sok random körei is bizonyítják, amiket akkor tett meg a tóban amikor semmi dolga nem volt úgymond.... Ha már retriever, ússzon :)
Behívása so-so, najó, nagyon szuper volt, sípra mindig repült.
Örülök nagyon, hogy összejött ez a tali, Ian is szocializálódott kicsit, kulturált kutyával ismerkedhetett meg, ha már oviba ennyire nem jutunk el időhiányom miatt.... Azt hiszem nem kell mondanom mennyire is fontos a kölykök szocializálása...
Megjegyzések