DogDancing Bírói Workshop

Amikor a DogDancinges csoportunkban meghirdették Fruzsiék a dogdancing bírói workshopot, egy pillanatra sem gondolkoztam azon, menjek-e, vagy sem. Mindig is szerettem a dd-t, de úgy éreztem, Iannal kicsit magasabb szinten akarjuk űzi a dolgot. Egyszer-egyszer átolvastam én a szabályzatot, de sosem mélyedtem bele komolyan, csak átfutottam. Videókat is csak hébe-hóba nézegetek... Egyszóval, hiába űzzük ezt a sportot régóta, nem igazán érzem, hogy annyira képben lennék a témával.... De, hogy Ti kedves olvasóim, akik olyan szorgosan olvastok bennünket ne essetek ebbe a hibába, most kaptok egy nagyobb lélegzetű irományt erről a sportról, úgy, ahogy azt mi január 25-én a workshopon kaptuk. Persze, Fruzsi és Nóra szuper előadását, a hangulatot semmi nem tudja visszaadni, de azért a tényeket és tudnivalókat igyekszem összeszedni.

Az első és legfontosabb feladatunk a dogdancing szabályzat átolvasása volt, amit ti ITT olvashattok. Rengetegszer átolvastam, memorizáltam a dolgokat, a leglényegesebbektől a kevésbé lényegesekig mindent igyekeztem a fejembe juttatni... És bevallom, hiába volt ez jó pár oldal, hamarabb az emlékezetembe vésődött mint az, amit a tanórákra kéne megtanulnom.

Ahhoz, hogy megértsétek, mi is a dogdancing, mit is értékelnek a következő pontozási összegzőt ajánlom mindenki figyelmébe:

A Dog Dancing sport két divízióra osztható:

• Freestyle (FS)

• Heelwork to Music (HTM)

Freestyle definíció szerint:

Freestyle-ban a páros szabadon választhat a mozgások és heelwork pozíciók közül egy koreográfia elkészítéséhez. Az elemekre nincs korlátozás, vagy előírás.

Heelwork to Music definíció:

Heelworkben a kutya a meghatározott 18 pozícióban kell, hogy dolgozzon a kűr minimum 75%-ában.
A kutya mindig a felvezetőhöz igazodva tartja a pozíciót, állásban és mozgásban egyaránt. A HTM kűr célja, hogy a páros bemutassa, ahogy a kutya közel dolgozik a felvezetőhöz. A felvezető és kutya közötti távolság a lehető legkisebb kell, hogy legyen. Fizikai kontaktus a felvezető és kutya között a pozíciók során nem szükséges. Adott heelwork pozíció mindig felismerhető kell, hogy legyen. A pozíciók közötti átmenetek Freestyle elemként értelmezendők, így beleszámítanak az engedélyezett 25% freestyle elembe egy HTM kűr során. Kúszás, sántítás, ugrás vagy két lábon járás mindig Freestyle elemnek számítanak.

Művészi hatás (max. 100 pont)
Csapatmunka
(max. 25 pont)
- A felvezető kisugárzása
- A kutya kisugárzása és motiváltsága
- Együttműködés
Dinamika
(max. 25 pont)
- Táncos kifejezésmód
- Ritmikai variációk, hangsúlyozás, tempó
- A zene interpretációja
Koncepció
(max. 25 pont)
- Zeneválasztás
- Ötlet
- Megvalósítás
Koreográfia
(max. 25 pont)
- A kűr felépítése, szerkezete
- A ring kihasználása / egyensúly
- Helyezkedés a ringben, elrendezés


Technikai értékelés (maximum 100 pont)
Folyamatosság
(max. 25 pont)
- Folyamatosság
- Átmenetek
- Kombinációk
Kivitelezés
(max. 25 pont)
- Pontosság
- Jelzések
- Állandóság
Tartalom
(max. 25 pont)
- Mozgások és kombinációk
- Trükkök és mozgások egyensúlya
- Variációk
Nehézségi fok
(max. 25 pont)
- Elemek
- Kombinációk
- Interakciók / jelzések

Ezeket a dolgokat olvasgatva és magamban ismételve indultam el Budapestre egy igen igen korai vonattal, hogy 8-ra már Pesten legyek. Fruzsi volt olyan aranyos és bevállalta, hogy elvisz minket a Keletiből a workshop helyére. Ez számomra igen nagy segítség, hiszen nem vagyok a közlekedés nagymestere.... Anikó és Viki voltak útitársaink, és amint beültem a hóesésből a kocsiba, nem csak a megfagyott végtagjaim melegedtek fel, hanem kicsi szívem is.... Mindig is szerettem a dd-s társaságot, sosem éreztem azt a rosszakaratot, irigységet amit más helyeken tapasztalok. Senki nem mint ellenfelére, konkurenciára tekint a másikra, hanem inkább csak mint egy társra, egy közös hobbi űzőjére.

Odaértünk a Kék Kakas nevű iskolába, ahol a Workshopot rendezték, majd elfoglaltam, eminens diák lévén az első sorban a helyem. Pár szlovák denszer is csatlakozott hozzánk, akik egy magyarul tudó srác segítségével érették meg az előadást.

Úgy elröppent jó pár óra, hogy észre sem vettem. Volt finom tea (rólam tudni kell, hogy egy jó teával igazán lekenyerezhető vagyok), a jó hangulatot meg azt hiszem, meg sem kell említenem.
Sokan voltunk... hú, nem is tudom hányan.... körülbelül 20-an lehettünk akik nagy, tudásra szomjazó szemekkel néztek az előadókra.
Elsőként egy kis rövidke tesztet írtunk, amit én sokkal komolyabbnak hittem, tanultam rá, mint a güzü, hogy majd beugratós kérdések, pontos adatok lesznek szükségesek...

Miután megbeszéltük a tesztet, elkezdtük átbeszélni, milyen is a jó bíró? Mit, hogyan élnek meg, milyen íratlan és írott kötelességei vannak egy jó bírónak, hogyan is kell viselkedni egy versenyen, és mit csináljon az ember, ha egy jó barát van éppen a ringben. Valamint, hogy ki is a vezetőbíró, és ő hogyan szerepel a versenyen.

Majd áttértünk a bírálati szempontokra, átvettük a már fent is bemásolt szempontokat, hogyan is értelmezzük ezeket. Meglepő volt rádöbbenni egy-két dologra, mennyire el is szúrtam őket. Nem csak, mint bírótanonc volt érdekes ez a nap, hanem mint versenyző is. Rengeteg papírt kaptunk, ami segítség a bírálathoz, és a tanuláshoz is.
Kizárások is szóba jöttek, pontlevonások, igazából jól el is szégyelltem magam, hogy én így versenyeztem, ennyire kis tudással... hajjaj

A nagy ebédszünet után, ahol kicsit mindenki kipihente magát, és jóllakott a kapitális pizzákkal, megkezdtük a bírálat gyakorlati részét, ahol kipróbálhattuk magunkat, hogyan is értékelnénk a látott produkciókat. Nagyon féltem az egésztől, hogyan is fogok én egy kűrt így nézni. Nem csak, mint lelkes versenyző, hanem kritikus bíróként... Meg amúgy is... ki vagyok én, aki semmit nem tett le a dogdancerek nagy asztalára, hogy véleményt nyilvánítsak a látottakról. Ez, azt hiszem sokáig problémám lesz még.
Néztünk hobby osztályokat, hivatalos freestyle-t, hobby-t, OEC videókat is... Egyszóval, volt az abszolút gyengétől a nagyon nívósig minden.
Csak-csak belejöttem a dolgokba a többiekkel, átbeszéltünk minden kűrt, kinek mi tetszett, mit csinálna másképp, és miket véltek felfedezni. Nem egyszerű figyelni mindenre, a kutya jeleire, a gazda jelzéseire, a pontosságra, a tempóra, a zenére, a kűrre, az egyensúlyra, a nehézségre,... Azt hiszem, a megoldás a gyakorlat....majd belejövök...

A nap végén megkaptuk az oklevelet, miszerint sikeresen elvégeztük a bírói workshopot, és már 'csak' 80 kűr lebírálása van hátra ahhoz, hogy nemzetközileg elismert bírók lehessünk.... Hosszabb lesz ez az út, mint amilyennek tűnik.. rögös, fárasztó, de imádni fogom minden percét. Számomra a bírálás, és a versenyzés kéz a kézben jár, hiszen ha bíró akarok lenni, egy bizonyos szintre el kell jutnom Iannal, és ha már eljutunk lesz egy picivel több tudásom ahhoz, hogy jó bíró legyek... Egyszóval, remélem, hogy építő út lesz a következő jó pár év, és a lehető legjobb tudásom szerint fogom az egészet csinálni. Hiszen, ez az egész a kutyáról szól.

Hogy őszinte legyek.... már nagyon várom ezt a rögös utat :)


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések