Training Sophieval
Reggel elvittük Ivettel a kutyikat (Jamie, Mazsola, Grid) erdőzni, egy órát sétáltunk. Ingrid katasztrófa volt, lelépett dögözni, séta elején 10-15 percig láttuk, majd a végén....
Utána indultunk Szegedre, kutyák nélkül. Ivették egy sulis megbeszélésre mentek, én maradtam a suli területén, Sophiezni egyet. Csongrádra nagyon össze kell rázni a kiscsajt. Csomót agyaltam rajta, és reménykedtem, hogy sikerül ma egyről a kettőre haladnunk, ugyanis nem akart velem futni, megállt, és gazdikat bámulta. Túlkötődött, de sokat javult tanfolyam alatt.
Teljesen egyedül voltunk a suli területén, megkértem Zsoltit, hogy üljön be az autóba, hogy ne lássa őt Sophie.
Mivel klikkerre kondicionálva van, így reméltem azzal sikerül változást elérnünk. Eleinte csak egy-két mellettem megtett lépésre kapott klikk kaját, az egy órás gyakorlás végére már egész sokat meg tudtunk tenni megácsorgás nélkül. A sztrájkolással töltött ideje is egyre kevesebb, nem kell percekig könyörögni neki, hogy picit mozduljon meg. Futásnál kicsit lemaradozik, de egyelőre örülünk amink van.
Beállításra is rá kellett nézni, mert nem engedte, hogy hozzáérjek a farkához. Klikkerrel a végére teljesen megoldottuk ezt a problémát, beállítással nincs sok gond már. Elég sokáig ácsorog egy helyben, nézelődik, de legtöbbször szépen előre tartja a fejét... Ha olyan kedve van, még ki is húzza magát, olyankor nagyon tetszik. Kezd szőrösödni is, remélem megtartja ezt a kondiját.
Sophie egyébként elég erősen emlékeztet Rascalra nagyon sok mindenben. Ugyan az a túlkötöttség, parázás. Viszont hiába ugyan az a probléma, teljesen másképp kell csinálni mindent.
A gyakorlást igyekeztem a lehető legkevésbé feszkóssá tenni számára, de így is sokszor ásítozott, megrázogatta magát, ürített. Ilyenkor adok hálát a sulinak, hogy megtanultam felismerni a dolgokat, és a lehető legkevésbé stresszelni szegényt. Kíváncsi vagyok mi lesz kiállításon, szeretném ha az is a lehető legkevésbé lenne megterhelő számára. Apró, kicsi dolgok ezek, mint hogy nem hajolunk rá a kutyára, és ehhez hasonlók. Örülök, hogy nem szokásom izgulni bent a ringben, és hogy nagyjából kezd kialakulni egy rutinom, tudok a kutyára figyelni 100%-osan.... sosem értem egyébként azokat akik egy fiatal (baby/puppy/fiatal osztályos) kutyát adnak egy kezdő "handler" kezébe.... Katasztrófa lenne ha Sophiet most oda kéne adni valakinek... Meg sem moccanna, és a handler pár mozdulattal tönkretehetnék az eddigi munkánkat... Sophie most olyan mint egy hímes tojás... Egy rossz mozdulatommal összerombolhatok mindent...
De a gyakorlást hála istennek jókor fejeztük be, ügyes volt, és hatalmas simit és jutit kapott érte... no meg seggvakargatást... :-)
Utána indultunk Szegedre, kutyák nélkül. Ivették egy sulis megbeszélésre mentek, én maradtam a suli területén, Sophiezni egyet. Csongrádra nagyon össze kell rázni a kiscsajt. Csomót agyaltam rajta, és reménykedtem, hogy sikerül ma egyről a kettőre haladnunk, ugyanis nem akart velem futni, megállt, és gazdikat bámulta. Túlkötődött, de sokat javult tanfolyam alatt.
Teljesen egyedül voltunk a suli területén, megkértem Zsoltit, hogy üljön be az autóba, hogy ne lássa őt Sophie.
Mivel klikkerre kondicionálva van, így reméltem azzal sikerül változást elérnünk. Eleinte csak egy-két mellettem megtett lépésre kapott klikk kaját, az egy órás gyakorlás végére már egész sokat meg tudtunk tenni megácsorgás nélkül. A sztrájkolással töltött ideje is egyre kevesebb, nem kell percekig könyörögni neki, hogy picit mozduljon meg. Futásnál kicsit lemaradozik, de egyelőre örülünk amink van.
Beállításra is rá kellett nézni, mert nem engedte, hogy hozzáérjek a farkához. Klikkerrel a végére teljesen megoldottuk ezt a problémát, beállítással nincs sok gond már. Elég sokáig ácsorog egy helyben, nézelődik, de legtöbbször szépen előre tartja a fejét... Ha olyan kedve van, még ki is húzza magát, olyankor nagyon tetszik. Kezd szőrösödni is, remélem megtartja ezt a kondiját.
Sophie egyébként elég erősen emlékeztet Rascalra nagyon sok mindenben. Ugyan az a túlkötöttség, parázás. Viszont hiába ugyan az a probléma, teljesen másképp kell csinálni mindent.
A gyakorlást igyekeztem a lehető legkevésbé feszkóssá tenni számára, de így is sokszor ásítozott, megrázogatta magát, ürített. Ilyenkor adok hálát a sulinak, hogy megtanultam felismerni a dolgokat, és a lehető legkevésbé stresszelni szegényt. Kíváncsi vagyok mi lesz kiállításon, szeretném ha az is a lehető legkevésbé lenne megterhelő számára. Apró, kicsi dolgok ezek, mint hogy nem hajolunk rá a kutyára, és ehhez hasonlók. Örülök, hogy nem szokásom izgulni bent a ringben, és hogy nagyjából kezd kialakulni egy rutinom, tudok a kutyára figyelni 100%-osan.... sosem értem egyébként azokat akik egy fiatal (baby/puppy/fiatal osztályos) kutyát adnak egy kezdő "handler" kezébe.... Katasztrófa lenne ha Sophiet most oda kéne adni valakinek... Meg sem moccanna, és a handler pár mozdulattal tönkretehetnék az eddigi munkánkat... Sophie most olyan mint egy hímes tojás... Egy rossz mozdulatommal összerombolhatok mindent...
De a gyakorlást hála istennek jókor fejeztük be, ügyes volt, és hatalmas simit és jutit kapott érte... no meg seggvakargatást... :-)
 |
| még 3 hete Sophie a tanfolyamon, csak hogy ne legyetek kép nélkül |
Megjegyzések