Nyíregyháza CAC - 2014.06.01.
Nyíregyháza CAC.... Azt hiszem kicsit nehéz összeszedni a gondolataimat, annyi minden történt a hétvégén. Nagyon nem volt kedvem elmenni erre a kiállításra, csak Iant vittem, és vezettem fel, plusz mostanában az iskola mellett nagyon nincs erőm a kiállításokhoz, pláne nem saját kutyával. Nem egyszerű dolog buszozgatni kozmetikába, nagyon nagy macera az egész.
No de nézzük mi hogyan is történt....
Pénteken suliból hazarohantam, igyekeztem az utolsó dolgokat is bedobálni a Berytől ajándékba kapott szerencse hátizsákba, fogtam Iankét is kirohantunk a buszhoz, amit majdnem lekéstünk, szokásunkhoz híven.... Nagyon aranyos buszsofőrünk volt, nagyon tetszett neki Ianke.
Kecskeméten pont lekéstem a csatlakozást, így fél 5-re értünk Borcsihoz, aki szegény küszködve a betegségével, de profin megnyírta Iant. A kozmetikában ott volt kicsi Paul is, aki hát, nagy nagy szerelem lett nekem.
Irány vissza Kecskemét, hulla fáradtan estem be apa kocsijába, majd egy gyors mennyei vacsi után bezuhantam az ágyba.
Másnap délelőtt tanulással töltöttem, már akkor kicsit furcsa volt Ian. Csak aludt, aludt és aludt.... Nem jó ez így, ennél többet szokott ő mocorogni.
Az autóbusz állomáson felvettük Mártit, irány Gátér, ahol Ian viselkedése még furcsább lett. Félt, bizonytalan volt, és nem igazán élvezte a helyzetet, a falkában kifejezetten rosszul érezte magát.... Amikor a farhátat nem fogadta el, illetve a kajájából is csak csipegetett, már biztos volt a helyzet, babesias a kicsi fiú. Előtte nap találtunk a lakásban apánál egy megszívott, szép nagy kullancsot (jelezném Ianen nem egy szer van....), így már ment is a telefon Edináéknak, hogy holnap Nyíregyre menet beugorhatunk egy egy szurira.
Megfürdettük a kicsi fiút, aki már kicsit feloldódott, mászkált, más valószínűleg csak ráfogta volna, hogy furcsa neki az új hely, akinek a fürdetéstől kicsit lentebb ment a láza, így evett, bohóckodott egy sort vacsi közben.
Éjszaka Wyatt beköltözött mellém, szerintem jó terápiás kutyaként megérezte mennyire stresszelek és aggódom. tény és való, mint egy anyuka úgy rezzentem fel minden neszre ami kintről jött... Ian persze az igazat álmát aludta, néha felkeltem leellenőrizni. A másnap hajnal nagyon korán jött el, 6-kor elhagytuk a főhadiszállást, majd igen hamar odaértünk Némedire, ahol Zolibácsitól megkaptuk a szurit. A kocsiban kicsit nyáladzott Ian, meg bágyadt volt, de mire Nyíregyháza 100 km-es körzetébe értünk abbahagyta a cipőfűzőzést, a kiállításon meg a kocsiból kipattanva szaladt egy nagy kört.
Éppen hogy csak beestünk, pont kezdődtek a labik bírálata, amit félig-meddig végighallgattam, nagyon érdekes volt. A mai napi bírónk Kiss Zoltán bíróúr volt, akinek a munkássága már régóta nagyon szimpatikus nekem, egyik kedvenc labradorjaim tenyésztője. Miatta utaztunk 400 km-t, és bevallom, nagyon nem tudtam, mire számítsak. Az nem számított, hogy Ian egyedül van az osztályában, hiszen nem félt a labradoroknál nagyon jó minősítést kiosztani bármelyik osztályban.
Ian nagyon ügyeske volt, végig állt, mint a cövek, szépen mozgott, és nagyon jókedvű volt. Imádtam! A hangos bírálatnál bevallom őszintén hízott a májam rendesen. Sokan nem kedvelik Ian fejét, mondván, túl kevés. Én nagyon szeretem a bájos, kedves arcát, és tudom, nagyon sokat fog még ez erősödni, szépen lassan. A hangos bírálaton ellenben a bíró külön kihangsúlyozta, mennyire tetszik neki a feje, milyen kedves tekintet, ő ezt keresi a fajtában, kicsit több stoppja lehetne, de 14 hónaposan nem várja el ezt még... Mindenére nagyon szuper kritikát kapott, egyedül az első szögellésébe kötött bele... Nem tudom most éppen Ian az elejét feszítette meg, vagy éppen növésben ez csúszott szét ideiglenesen kicsit, ugyanis eddig mindenki erről zengett ódákat, milyen gyönyörű az eleje a kutyának... Na, majd csak visszaáll neki. Nagyon sokat nőtt a fiú egyébként, Wyattal egy magas, pedig Romániában, 1,5 hónapja még legalább 5cm-rel volt alacsonyabb.
Wyatt is szuper bírálatot kapott, azt hiszem, meg kell, hogy legyünk elégedve a fiúkkal, nagyon kevés negatív kritikát kaptunk, és igen szépen megállták helyüket a mezőnyben.
Nem kellett best juniort választania a bíróúrnak, így mind a ketten maradhattunk a Jun BIS-ig.
Egy kicsit vontatott, hosszú holt idő következett, majd egy nagyon szuper és érdekes rendőrkutyás illetve agilitys bemutató után következett a díszprogram.
Utolsó előtti programként a JBIS következett, ahová lesz ami lesz, úgyse kerülünk tovább alapon mentünk be. Ian vékonyka is, szőrtelen is, fáradt is volt.... Éppen ezért lepődtem meg ennyire, hogy Dr Váczi Balogh Zsuzsanna az én kicsi fiamat választotta Junior Best In Groupnak. Nagyon nagyon örültem, szívem majd kiugrott, el sem hittem.... Még jó, hogy maradtunk. További szűkítésbe nem kerültünk be, de azt hiszem, bőven túlteljesítettük magunkat.
Hazafelé út gyorsan eltelt, már meg is érkeztünk Kecskemétre, ahol átszálltunk a Koncz család autójába, és meg sem álltunk hazáig, és újra három kutyás életet élhetek, ugyanis Pisti nálunk "hagyta" Flippikét egy kis gyakorlásra, de róla majd később.
nagyon örülök, hogy végül elmentünk, kár lett volna kihagyni ezt a napot. Nagyon jól éreztem magam Mártiékkal, ismét tudatosult bennem, mennyire örülök, hogy hozzá csapódtam az évek alatt :)
No de nézzük mi hogyan is történt....
Pénteken suliból hazarohantam, igyekeztem az utolsó dolgokat is bedobálni a Berytől ajándékba kapott szerencse hátizsákba, fogtam Iankét is kirohantunk a buszhoz, amit majdnem lekéstünk, szokásunkhoz híven.... Nagyon aranyos buszsofőrünk volt, nagyon tetszett neki Ianke.
Kecskeméten pont lekéstem a csatlakozást, így fél 5-re értünk Borcsihoz, aki szegény küszködve a betegségével, de profin megnyírta Iant. A kozmetikában ott volt kicsi Paul is, aki hát, nagy nagy szerelem lett nekem.
Irány vissza Kecskemét, hulla fáradtan estem be apa kocsijába, majd egy gyors mennyei vacsi után bezuhantam az ágyba.
Másnap délelőtt tanulással töltöttem, már akkor kicsit furcsa volt Ian. Csak aludt, aludt és aludt.... Nem jó ez így, ennél többet szokott ő mocorogni.
Az autóbusz állomáson felvettük Mártit, irány Gátér, ahol Ian viselkedése még furcsább lett. Félt, bizonytalan volt, és nem igazán élvezte a helyzetet, a falkában kifejezetten rosszul érezte magát.... Amikor a farhátat nem fogadta el, illetve a kajájából is csak csipegetett, már biztos volt a helyzet, babesias a kicsi fiú. Előtte nap találtunk a lakásban apánál egy megszívott, szép nagy kullancsot (jelezném Ianen nem egy szer van....), így már ment is a telefon Edináéknak, hogy holnap Nyíregyre menet beugorhatunk egy egy szurira.
Megfürdettük a kicsi fiút, aki már kicsit feloldódott, mászkált, más valószínűleg csak ráfogta volna, hogy furcsa neki az új hely, akinek a fürdetéstől kicsit lentebb ment a láza, így evett, bohóckodott egy sort vacsi közben.
Éjszaka Wyatt beköltözött mellém, szerintem jó terápiás kutyaként megérezte mennyire stresszelek és aggódom. tény és való, mint egy anyuka úgy rezzentem fel minden neszre ami kintről jött... Ian persze az igazat álmát aludta, néha felkeltem leellenőrizni. A másnap hajnal nagyon korán jött el, 6-kor elhagytuk a főhadiszállást, majd igen hamar odaértünk Némedire, ahol Zolibácsitól megkaptuk a szurit. A kocsiban kicsit nyáladzott Ian, meg bágyadt volt, de mire Nyíregyháza 100 km-es körzetébe értünk abbahagyta a cipőfűzőzést, a kiállításon meg a kocsiból kipattanva szaladt egy nagy kört.
Éppen hogy csak beestünk, pont kezdődtek a labik bírálata, amit félig-meddig végighallgattam, nagyon érdekes volt. A mai napi bírónk Kiss Zoltán bíróúr volt, akinek a munkássága már régóta nagyon szimpatikus nekem, egyik kedvenc labradorjaim tenyésztője. Miatta utaztunk 400 km-t, és bevallom, nagyon nem tudtam, mire számítsak. Az nem számított, hogy Ian egyedül van az osztályában, hiszen nem félt a labradoroknál nagyon jó minősítést kiosztani bármelyik osztályban.
Ian nagyon ügyeske volt, végig állt, mint a cövek, szépen mozgott, és nagyon jókedvű volt. Imádtam! A hangos bírálatnál bevallom őszintén hízott a májam rendesen. Sokan nem kedvelik Ian fejét, mondván, túl kevés. Én nagyon szeretem a bájos, kedves arcát, és tudom, nagyon sokat fog még ez erősödni, szépen lassan. A hangos bírálaton ellenben a bíró külön kihangsúlyozta, mennyire tetszik neki a feje, milyen kedves tekintet, ő ezt keresi a fajtában, kicsit több stoppja lehetne, de 14 hónaposan nem várja el ezt még... Mindenére nagyon szuper kritikát kapott, egyedül az első szögellésébe kötött bele... Nem tudom most éppen Ian az elejét feszítette meg, vagy éppen növésben ez csúszott szét ideiglenesen kicsit, ugyanis eddig mindenki erről zengett ódákat, milyen gyönyörű az eleje a kutyának... Na, majd csak visszaáll neki. Nagyon sokat nőtt a fiú egyébként, Wyattal egy magas, pedig Romániában, 1,5 hónapja még legalább 5cm-rel volt alacsonyabb.
Wyatt is szuper bírálatot kapott, azt hiszem, meg kell, hogy legyünk elégedve a fiúkkal, nagyon kevés negatív kritikát kaptunk, és igen szépen megállták helyüket a mezőnyben.
Nem kellett best juniort választania a bíróúrnak, így mind a ketten maradhattunk a Jun BIS-ig.
Egy kicsit vontatott, hosszú holt idő következett, majd egy nagyon szuper és érdekes rendőrkutyás illetve agilitys bemutató után következett a díszprogram.
Utolsó előtti programként a JBIS következett, ahová lesz ami lesz, úgyse kerülünk tovább alapon mentünk be. Ian vékonyka is, szőrtelen is, fáradt is volt.... Éppen ezért lepődtem meg ennyire, hogy Dr Váczi Balogh Zsuzsanna az én kicsi fiamat választotta Junior Best In Groupnak. Nagyon nagyon örültem, szívem majd kiugrott, el sem hittem.... Még jó, hogy maradtunk. További szűkítésbe nem kerültünk be, de azt hiszem, bőven túlteljesítettük magunkat.
Hazafelé út gyorsan eltelt, már meg is érkeztünk Kecskemétre, ahol átszálltunk a Koncz család autójába, és meg sem álltunk hazáig, és újra három kutyás életet élhetek, ugyanis Pisti nálunk "hagyta" Flippikét egy kis gyakorlásra, de róla majd később.
nagyon örülök, hogy végül elmentünk, kár lett volna kihagyni ezt a napot. Nagyon jól éreztem magam Mártiékkal, ismét tudatosult bennem, mennyire örülök, hogy hozzá csapódtam az évek alatt :)
Tikotta Pole Position IAN
Kitűnő 1, CACJ, JunBOB, JunBOG
bíró: Kiss Zoltán, Dr Váczi Balogh Zsuzsanna
Megjegyzések