Ljubljana CACIB - 2015.01.17.-18.

Hű... hát, nem a legegyszerűbb most hirtelen erről a hétvégéről írni. Sőt, kifejezetten nehéz...
Decemberben jött az ötlet, hogy menjünk ki Gergővel Ljubljanába, lenne pár kutya, akit ki kéne vinni, felvezetni.
Nem volt egyszerű megszervezni az utat, kocsit bérelni, szállást intézni, mindent összeegyeztetni. Sok idegeskedés, és sokszor már közel jártam ahhoz, hogy azt mondjam, nem érdekel az egész, hagyjuk a francba.

Csak csak eljött a nagy nap, átolvastam az összes kutyánk standardjét (ez nálam egyébként minden kiállítás előtt program), megnéztem pár videót, majd nekivágtunk Ljubljanának Gergővel és Petromán Krisztivel, vittük Fruzsit a német vizslát, Misut a springert, Brandyt, az aussiet, és Noaht a bordert.
Az utat félig átaludtam, így egész gyorsan eltelt az utazás, és már ott is voltunk 6 órára a kiállítás helyszínén, így a legszuperebb parkolóhelyek egyikét foglalhattuk el.
Hát, nem mondom, hogy túl korán érkeztünk, 7-től pakolhattunk be, addig pisiltettünk, pakolásztunk, majd gyakoroltam a kutyákkal. Egyáltalán nem éreztem azt, hogy hú de unnám magam, miért jöttünk ilyenkor.
Fruzsika volt elsőként ringben, fantasztikusan szerepelt, igen gyorsan visszarázódott a dologba, és egyenesen a fajtagyőztesig csóválta magát :) Imádom!!!
Misu bírálatára sokat kellett várnom, de addig egy lengyel springeres lánnyal beszélgettem, legalább kicsit használtam az angol nyelvet is (na jó, elég sokat dumáltam hála istennek a hétvégén így, nem is volt baj, hétfőn felsőfokú szóbeliztem...) A bírálat annyira nem sikerült jól, hiába mutatta magát gyönyörűen, nagyon jót kapott a szeme miatt, bíróúr szerint entropium van az alsó szemhéján, ami egyébként orvosilag igazolt, hogy nem... No, mindegy.

BIS-re várva vettük észre, hogy a kocsink oldala be van horpadva, rohantunk a kiállítási irodához, ahol egy órát vártunk a rendőrökre, akik szintén még 20 perc várakozás után eljöttek, majd közölték, hogy nem tudnak mit csinálni. Szuper.... még jó, hogy 5 euro volt a parkolás.

Már az előkészítő ringben éreztem, hogy Fruzsi nagyon csúcsformában van. Csóvált, és nagyon szépen figyelt. A BIS-be lépés első percétől éreztem, hogy valami hihetetlen élmény részese vagyok, Fruzsi pórázát teljesen kiengedtem, ő pedig mint egy igazi csillag ragyogott bent, végig csóváló farokkal. Hatalmas lendülettel és kedvvel csinálta végig a BIS szereplést, meg kell, hogy mondjam,nem egy ember jött oda gratulálni hozzá a nap folyamán amúgy is, de itt végképp.

foto: Gergő Konyecsni


BIS végét megvártuk, majd mentünk át a Brit Pásztorkutyák klubkiállítására, ahol Noah-t vezettem fel. Gyakoroltam előtte vele, de valahogy nem akart velem mozogni, pedig Kriszti nagyon nagy munkát fektetett a ringdresszúrájára.
Mintha Noah sem szerette volna megtörni a kutyák csodálatos szereplését, úgy futott előttem, mint az álom ő is. Gyönyörűen mozgott, majd állt free-ben. Juppiiii :) Hatalmas élmény volt ez is!
Miután megvolt a klubgyőztes választás, és nem kaptunk semmit, fogtuk a sátorfánkat, és irány a szállásra.

A szállás nem egy kellemes meglepetés volt, ilyen-olyan dolgokra elég sok pluszt felszámoltak, majd amikor nagy lendülettel megcéloztuk a ürdőt észrevettük, hogy 5 euro egy zuhanyzás.... óóóóó... azért, 100 euroért nem ezt várja az ember.... Ráadásul egy km-re tudtunk parkolni, szóval cipekednünk is kellett...

Egyikünket se kellett altatni, Fruzsika mélyeket szuszogott velünk Misoval az ágyban.
Másnap becéloztunk egy 2,5 km-re lévő pénzváltót, amire vártunk még kicsit, hogy kinyisson, majd irány vissza 3km a kocsihoz... Reggeli séta, pisi-kaki megvolt asszem'....
Egészen időben odaértünk a kiállításhoz egyébként, a vizslás ring előtt vártam így is több mint fél órát a bírálatok kezdésére, de jó hangulatban repült az idő. Nagyon jó kis magyar társaság gyűlt össze, csupa kedves régi és új ismerőssel.
A bírálat nem éppen úgy sikerült, ahogy terveztem, hiszen nem számítottam, és más sem arra, hogy nem a miénk a BOB, hiszen Fruzsi életében a legszebben mutatta magát,végig gyönyörűen állt, tűrte a bíró extra rámenősségét,  míg a másik kutya sajnos sem állításban, sem mozgásban nem mutatta meg egyáltalán magát.  Nembaj, kell ilyen is...

Irány vissza, aussie bírálatra is bőven odaértem, Brandyt vezettem fel. Volt vele munka, nem mondom, hogy menjen a ringben, úgy, ahogy én szeretném, de egészen megkomolyodott mikorra rákerült a sor, és egy-két ugráson kívül nagyon szépen ment. Állással semmi gond nem volt, szépen mutatta magát. Igazából, neki is nagyobb ringre lett volna szüksége, hogy megcsillogtassa az elől-futását. Bíróúrnak úgy néz ki, tetszett az alig megzabolázott Brandy, ugyanis legszebb kannak választotta.

Misó bírálatát kicsit szkeptikusan vártam.... Volt 8 springer nevezve, kitudja az olasz bácsi mit mond. Igazán kellemesen csalódtam a bírálatát hallva, nagyon szépeket mondott. Mihály mintha tudta volna, hogy fontos amit csinál, szuperül mozgott és állt. Meg is lett az eredménye, ugyanis fajtagyőztes lett, így kénytelenek voltunk megvárni a BIS-t.... Persze, kívülről is kaptuk a támogatást, Gergő és Vivi igazán lelkes közönség volt :D

BIS-hez nem sok reményt fűztem, Misu fáradt volt, de én is.... Ismét újabb csillagocska volt a kezemben, valahogy a BIS-től minden kutyám megtáltosodott, és repült bent. Sajnos csak az 5-ös szűkítésig jutottunk, de ez is szép volt, nagyon erős mezőny volt.

fotó: Frittmann Ivett
foto: Maya

Hazautat végigaludtam, majd Krisztiéknél se kellett mesét mondani....

Sok mindent tanultam a hétvégén, kutyákról, emberekről. Valaki mindig tud meglepetést okozni kiállításokon, ez most is így volt. Vivi, köszi a társaságot, Gergő neked pedig hatalmas csóközön jár a türelmedért!!!!
Gazdik, Pisti, Kristina, Nóri, köszönöm, hogy kiengedtétek velünk a kutyákat. nagyon köszönöm, hogy ilyen minőségű kutyákat adtatok a kezembe, hogy egy erős nemzetközi mezőnyben mindenki megszerezte legalább a CACIB-ot és a Crufts Kvalifikációját. Nagyon hálás vagyok, hogy még a Nagyok is megnézték, és nem is kicsit dicsérték a kutyáimat. Pár dolgot leszámítva nagyon jó hangulatú volt a kiállítás, nem tudom, külföldi levegő tette-e vagy sem, de mindenki mosolygott, még azok is, akikre annyira nem jellemző, így persze én sem tudtam megállni, hogy őket látva ne mosolyogjak egész nap.

Misu és Fruzsi kozmetikája: Trallala kozmetika
Brandy kozmetikája: Sashalmi kozmetika

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések