Gyakornoki napok

 Nem is tudom, hogyan kezdjem ezt a postot, annyi gondolat kavarog bennem, annyi mindent mondanék. Lényegében nem sok dolog történt, de igazából rengeteg változás történt az életünkben. Na, de kezdjük az elején....

Minden második szemeszter után két hetet gyakornokként kell eltölteni egy általunk választott helyen, ami kapcsolódik a vadászathoz, vadgazdálkodáshoz, vagy a vadvilághoz. Áprilisban az a megtiszteltetés ért,hogy felvettek a Young Opinion Working Group - CIC (Council for Game and Wildlife Conservation) (magyarul a Vadászati és Vadvédelmi Tanács fiataloknak szóló csoportjába) úgy döntöttem, jó ötlet a Tanács irodájába, Budakeszibe jönni erre a két hétre, megnézni mi megy a CIC színfalai mögött. Elhatároztam, hhoyg jól fogom érezni magam ezalatt  akét hét alatt, de nem gondoltam, hogy ennyire jó lesz.Szerencsére Ian is csatlkozhatott hozzám, és élvezhette a hétköznapokat - az első pillanattól tökéletesen viselkedik, egész nap a hűvös kövön fetreng, és minden munkatárstól gyűjti be a simiket. Sajnos hiába két hét nyugalom, búcsúajndékként egy jó kis támadást kaptunk az egyik helyi vizslától, pedig a kicsi fiú végig példásan elfordította a tekintetét ha megjelent a láthatáron az eb. 
Ian megtanult nagyvárosban utazni, mozgólépcsőt is megszokta, metrózást, és a kávézós reggelek sem okoztak neki nagy problémát. 
A munkám nagyon érdekes volt, cikkeket írtam, kis kutatás ebben abban - meg kell, hogy mondjam, borzasztóan örülök, hogy részese lehetek a CIC-nek, hihetetlen mennyi erőt és energiát belefektetnek abba, hogy megmutassák a társadalomnak, mi is a vadászat. 

Az irodai órák után lehetőségünk volt trainingezni Karai Csabával, akitől rengeteg segítséget kaptunk. Segített megérteni a kutyám, hogyan javítsam ki az a halom hibát amit elkövettem az elmúlt 1 év alatt - ami kb azt jelenti, hogy MINDENT amit eddig csináltam, - és hogy hogyan kommunikáljak vele. ÉS igen... működik minden, mint egy csoda, rengeteget fejlődtünk a trainingek során. Úgyhogy naaaagy köszönet Csaba, és remélem nem fogod megbánni, hogy megismertél minket hahahahaha :-)
Nem varázstrükköket kell elképzelni, csak szépen elkezdte növelni az önbizalmunkat, Ian egyre gyorsabb és boldogabb, hogy kint lehet és trainingezhet. 

A trainingek mellett élveztük a a természetet, a helyi vadászházban szálltunk meg (nagyon kényelmes, szép, igényes modern vendégház, kedves, segítőkész személyzettel) gyönyörű séták voltak az esti programjaink az erdőben Iannal - ketten hátunk mögött hagyva a világot, nem aggódtam butaságokon, és nagy döntéseket hoztam...Majd remélhetőleg ezekről a döntésekről is olvashattok a blogon. Nagyon kellett már ez a nyaralás!

Köszönöm szépen mindenkinek aki részese volt ennek a két hétnek, minden kollégának és barátnak. Hiányozni fogtok!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések