Kutyasuli #7 & #8 - Nagyvárosi kalandok
#7
(2012.10.13.)
Az éjszakám kicsit hosszúra sikeredett, így elég érdekes volt kutyasulizni. Ivett ébresztett, hogy itt áll előttünk, úgyhogy villámkészülésben elkészültem.
Sulira hamarabb érkeztünk, úgyhogy meg tudtam nézni milyen is egy Őrző védő.... hát, teljesen más mint amit a hagyományos sulikban látni lehet, és mennyi baleset származik azokból a foglalkozásokból...
Nagyon érdekes, hogy amióta kutyasuliba járok nagyon sok minden megváltozott. Kezdem érteni a dolgokat, hogy mi miért van... No, de ez egy későbbi bejegyzés lesz, majd egyszer.
Mexit ma megint büntizni kellett, de utána teljes erőbedobással dolgoztak... Én főként a földön, vagy egy kannán ültem ásítozva.
Átvettek ma mindent, amit eddig vettünk, illetve volt 2 perces helyben maradásos verseny 3 méter távban. A csoportot kettébontották, és mindenkit egyenként megnézünk, kinek mi a hibája. Általában nem voltak elég magabiztosak a gazdik. Érdekes volt ahogy Gabi 'elkérte' a kutyákat, és nála rögtön működtek.
Köszönöm a fuvart Iveeeett!!! :)))
#8
(2012.10.14.)
Busszal mentem, jobban mondva mentünk Gridivel, hogy még utoljára a vizsga előtt felmehessünk a pályára. Minden simán ment, buszra felengedtek minket, hátsó sort elfoglaltuk, végig tök nyugiban volt, pedig msot utaztunk először buszon :)
Szeged leszálltunk, és elindultunk a mamámék felé. A 20 perces sétából csináltunk egy órást. Kerültünk kicsit. :) Odataláltam azért, minden segítség nélkül, de legalább lemozgattam a lánykát. Csak olyna Orsisan tájékozódtam... nem is tudom kitől örököltem azt a készségemet (te sem tudod apa? :) ), hogy buszon nem tudom hányszor megtett utat nem találtam meg. Mondjuk, buszozások nekem csak abból állnak, hogy bámulok ki a fejemből. Na mindegy, családi ágon örököltem egy kis szétszórtságot, de legyen ez a legnagyobb baj. (na igen, buszhoz is szedtük a lábunkat, mert visszaszaladtam, hogy jól bezártam-e mindent...)
Tehát bejártuk a Nagy Szegedet, egyszer frankón bevetettem morgási technikámat (Ivett, van még mit csiszolni asszem :-D ) amikor egy kis kóbor keverék (micsoda alliteráció) ránk akaszkodott. Bevált.
Sőt, még pár városi cicc is oda akart jönni hozzánk haverkodni, nem látták Ingridem vadászó mozgását....
Megérkeztünk tehát mamáékhoz, lifttel sem volt semmi baja, viszont azt az örömöt amikor meglátta anyát, mamát, papámat a lakásban. Volt ám csóválás, amitől zengett az egész lakás. Eleinte csukogattuk az ajtókat, ám amikor ebédeltünk, és ki-be járkáltunk mondtam, hogy hagyjuk nyitva. Szabályok felállítását úgyis kell gyakorolni.
Itthon már megtanultuk, hogy ajtókon csak az én engedélyemre léphet át az udvarban. Egyetlen egyszer szóltam rá arra a kutyára aki életében egyszer nem volt lakásban. Megértette, pedig sült husi volt a kaja, irtó jó illata volt, és egyszer egy falat le is esett a földre, nem messze a küszöbtől. Nem jött be, csak nézte bociszemekkel.
Cserébe suliba sülthusi volt neki a juti. Nem volt nehéz bekapcsolni, egész jól működött nekem. Egy-két feladatra még rágyúrunk, és talán nem leszünk totál égők. Nem vagyok kiájulva, de azért nem vagyunk vészesek szerintem. (Sőt, ha azt nézzük, kb. 5 alkalommal volt velem kint...) Ügyes azért na, ígyis-úgyis ő a szemem fénye. :)
Próba vizsgáztunk is, de azért Ivettel még átvesszük párszor :) Kicsit megnéztük milyen a kötődés köztünk, egy kis sátrazással. Keresett rendesen a csajszi :)
Suliból anya hozott haza minket, Ingrid hátul elterpeszkedve igazán ügyi volt. Kellemes csalódás volt számomra ez a nap,
Jaj, és Mikoval is összefutottunk, láthattam egyszerre mind a kettőjüket... jajj úgy hiányzott a nagyfiú. :)
Köszönöm Gabi a külön foglalkozást!!! :)
(2012.10.13.)
Az éjszakám kicsit hosszúra sikeredett, így elég érdekes volt kutyasulizni. Ivett ébresztett, hogy itt áll előttünk, úgyhogy villámkészülésben elkészültem.
Sulira hamarabb érkeztünk, úgyhogy meg tudtam nézni milyen is egy Őrző védő.... hát, teljesen más mint amit a hagyományos sulikban látni lehet, és mennyi baleset származik azokból a foglalkozásokból...
Nagyon érdekes, hogy amióta kutyasuliba járok nagyon sok minden megváltozott. Kezdem érteni a dolgokat, hogy mi miért van... No, de ez egy későbbi bejegyzés lesz, majd egyszer.
Mexit ma megint büntizni kellett, de utána teljes erőbedobással dolgoztak... Én főként a földön, vagy egy kannán ültem ásítozva.
Átvettek ma mindent, amit eddig vettünk, illetve volt 2 perces helyben maradásos verseny 3 méter távban. A csoportot kettébontották, és mindenkit egyenként megnézünk, kinek mi a hibája. Általában nem voltak elég magabiztosak a gazdik. Érdekes volt ahogy Gabi 'elkérte' a kutyákat, és nála rögtön működtek.
Köszönöm a fuvart Iveeeett!!! :)))
#8
(2012.10.14.)
Busszal mentem, jobban mondva mentünk Gridivel, hogy még utoljára a vizsga előtt felmehessünk a pályára. Minden simán ment, buszra felengedtek minket, hátsó sort elfoglaltuk, végig tök nyugiban volt, pedig msot utaztunk először buszon :)
Szeged leszálltunk, és elindultunk a mamámék felé. A 20 perces sétából csináltunk egy órást. Kerültünk kicsit. :) Odataláltam azért, minden segítség nélkül, de legalább lemozgattam a lánykát. Csak olyna Orsisan tájékozódtam... nem is tudom kitől örököltem azt a készségemet (te sem tudod apa? :) ), hogy buszon nem tudom hányszor megtett utat nem találtam meg. Mondjuk, buszozások nekem csak abból állnak, hogy bámulok ki a fejemből. Na mindegy, családi ágon örököltem egy kis szétszórtságot, de legyen ez a legnagyobb baj. (na igen, buszhoz is szedtük a lábunkat, mert visszaszaladtam, hogy jól bezártam-e mindent...)
Tehát bejártuk a Nagy Szegedet, egyszer frankón bevetettem morgási technikámat (Ivett, van még mit csiszolni asszem :-D ) amikor egy kis kóbor keverék (micsoda alliteráció) ránk akaszkodott. Bevált.
Sőt, még pár városi cicc is oda akart jönni hozzánk haverkodni, nem látták Ingridem vadászó mozgását....
 |
| jó, csaltunk, levettem róla a szájkosarat amikor senki nem látott :) |
Megérkeztünk tehát mamáékhoz, lifttel sem volt semmi baja, viszont azt az örömöt amikor meglátta anyát, mamát, papámat a lakásban. Volt ám csóválás, amitől zengett az egész lakás. Eleinte csukogattuk az ajtókat, ám amikor ebédeltünk, és ki-be járkáltunk mondtam, hogy hagyjuk nyitva. Szabályok felállítását úgyis kell gyakorolni.
Itthon már megtanultuk, hogy ajtókon csak az én engedélyemre léphet át az udvarban. Egyetlen egyszer szóltam rá arra a kutyára aki életében egyszer nem volt lakásban. Megértette, pedig sült husi volt a kaja, irtó jó illata volt, és egyszer egy falat le is esett a földre, nem messze a küszöbtől. Nem jött be, csak nézte bociszemekkel.
Cserébe suliba sülthusi volt neki a juti. Nem volt nehéz bekapcsolni, egész jól működött nekem. Egy-két feladatra még rágyúrunk, és talán nem leszünk totál égők. Nem vagyok kiájulva, de azért nem vagyunk vészesek szerintem. (Sőt, ha azt nézzük, kb. 5 alkalommal volt velem kint...) Ügyes azért na, ígyis-úgyis ő a szemem fénye. :)
Próba vizsgáztunk is, de azért Ivettel még átvesszük párszor :) Kicsit megnéztük milyen a kötődés köztünk, egy kis sátrazással. Keresett rendesen a csajszi :)
Suliból anya hozott haza minket, Ingrid hátul elterpeszkedve igazán ügyi volt. Kellemes csalódás volt számomra ez a nap,
Jaj, és Mikoval is összefutottunk, láthattam egyszerre mind a kettőjüket... jajj úgy hiányzott a nagyfiú. :)
Köszönöm Gabi a külön foglalkozást!!! :)
 |
| kidőltek :-) |
Megjegyzések