Ma ismét meglátogattam a karácsonyi kihagyás után a vitabullcikat. Ákossal megdumáltuk kit vigyek, és Reára, a fekete franciára, és Csipikére esett a választás, akik mind a ketten a "jövő reménységei" a kennelben.
Megnéztem Cetli-kölyköket, akik valami hihetetlenek tényleg. Én ilyen szép, és különleges színű gyönyörű franciákat még nem láttam. A kék szemekbe pedig totál bele vagyok zúgva, ráadásul hihetetlen cukik, tényleg.
 |
| Fotó: Szabó Ákos |
Reán most volt először póráz, és hát nem jutottunk nagyon messzire, de inkább megerősítgettem benne amikor elkezdett figyelni valamit. Figyeltem mindenre amit kutyasulin tanultunk. Nem hajoltam rá, és amikor megsimogattam is inkább a nyakánál, álla alatt. Majd feloldódik ő is, ma csak 10 percig voltam vele kint, elég volt neki az is, meg bent simiztem még. Nekem a fiatalok közül Ő tetszik a legjobban, nagyon karakteres teste van (no meg feje) gyönyörű nyaka, és amikor kihúzza magát csodálatos.
 |
|
|
Csipi hozta a formáját, egyre jobban felbátorodik, egyre ügyesebb lesz. Sokat gyakoroltam vele, egyre ügyesebb, imádom a kicsikét. Még most nagyon nyúlós korszakában van, de tuti szuperke lesz. Végre egy kis mozgásos dolgot is gyakoroltam vele, egész ügyeske, csak néha szaglászni szeretne. Gondolkozom, hogy Őt is kondicionálom klikkerre, úgy még szuperebb ringdresszúrája lesz. Azt ki kell vennem belőle, hogy ne üljön le rögtön amint megállunk. Nem tudom ki szoktatta rá, de majd kiszedem. Régen én is meg akartam tanítani nekik az alap vezényszavakat. De rájöttem, heti fél-1 óra nem elég arra, hogy letisztázódjon neki, mit is kérek.
Végül Drazsika volt a szerencsés választott akit elvittem egy nagy körre, meg gyakoroltunk. Ügyibügyi volt, jól meghízott mostanság, egész francia bulldog kinézete lett :)
Azt hiszem itt az ideje, hogy elmeséljem Drazsikával most hányadán is állunk.
Augusztus végén amikor elhoztam őgy gondoltam, majd sokáig szépíti napjainkat. Aztán jött a szökős dolog, amiért akár mit csináltam, valahogy mindig túljárt az eszemen, és egy idő után már féltem kint hagyni őt. Ha nem voltam itthon a kennelben voltak, Ingriddel. A suli elég nehézkes, plusz sokat dologzok, így ez rátett egy lapáttal. Sajnos, akár hogyan szeretném nincs még 3 órám, hogy Drazsikával is ellegyek. Aztán, anyagilag sem állok toppon (nagyrészt szülői támogatás nélkül kutyázok, és ez 16 évesen elég nehézkes dolog) Ingrid az elsődleges akit rendbe kell hoznom, és hát Mazsinak is volt pár problémája, amin a kutyasuli gyorsan segíthetett volna.
Amikor karácsonykor Drazsit visszavittem elég ramatyul nézett ki a falkában, de Ákos mondta, hogy egy nap alatt visszaszokott, és most én is láttam, semmi gáz nincs, még játszott is Csipivel, ami nála nagy szó.
Az Ő érdekét kell legfőképpen szem előtt tartanom. És az, hogy minden utazásomkor ki-be tenni a falkába, valljuk be, számára nem a legjobb. Amíg nem tudom számára a legjobbakat nyújtani marad, hiszen jó életük van ott a franciáknak :)
(És igen, lehet rossz embernek tartotok, de ugyan úgy szeretem a kis lükét :) )
Megjegyzések