Agility edzés - 2013.04.10.
Ivett hétfő környékén írt, hogy mit szólnék, ha megcéloznánk Kecskemétet szerdán az akkor tartandó agility edzést. Már régóta beszélünk erről, hogy egyszer össze kéne hozni egy ilyet, de a rossz idő miatt halogattuk eddig,
így ma suli után gyorsan összepakoltam, és már szaladtam is Ivettékhez. Jamie, Mazsi, Ingrid, Ivett, Orsi ötöse robogott Kecskemét felé. Az eső borongósra fordult, pedig itthonról ragyogó napsütésben indultunk el.
Gyorsan odaértünk, és egy kis kerülő után oda is találtunk, nem navigáltam félre senkit. Hiphiphurrrááá! Fél 6 körül gurultunk be a suli elé.
Lecuccoltunk, bejártuk a pályát. Szóltunk Erikának, hogy minit szeretnénk ugrani. Azt eldöntöttem, Ingriddel semmiféle képen nem fogok maxit ugrani már. Az idő is kegyes volt hozzánk, 10 perc alatt kisütött a napocska. Mi pedig bőszen jártuk be a pályát, memorizáltunk minden lépést, minden elméleti dolgot... Legalábbis próbáltuk.
Sajnos mivel kicsit későn érkeztünk nem engedtem el Gridit, hogy ne zavarja a pályán lévőket.... Ennek meg is lett az eredménye. Amikor mi jöttünk totál zizin mentünk fel, rohant pár kört, utána összeszedtem, de pár aksi után újra elrongyolt egy körre. Igazából nem volt hűűűűdenagyköcsög, nem állt szándékában kifutni a világból, mint eddig... Legalább ezt megértük. Nem sokat mentünk, egyszerű kombinációt csak, hogy egy picit rábírjuk a vén ribit, hogy működjön együtt, és ne a kintiekkel haverkodjon. Viszont tanultunk hasznos dolgokat, kis gyakorolni való Gridivel (már ha sikerül összeeszkábálnom az elnyűtt aksikat).
Első alkalommal amikor beküldtem a kúszóba ő úgy gondolta, a két kúszó fölött kell menni.. nem tudtam sírjak vagy nevessek... ezt eljátszotta mégegyszer, aztán végül sikerült beküldenem, utána nem is volt vele gond, Erika mondta, hogy hunyorogva megy be... Igazából.. Jó tudom, szőke lúzer kutyám van... Le sem tagadhatom, hogy az enyém :D
Leültünk kicsit, és beszélgettünk, figyeltük a pályát, a többieket. Ingrid eközben bemutatta a szenvedés millió+1 formáját, avagy, hogy hogyan lehet betekerni magunkat a pórázba, majd koldulós szemekkel nézni mindenkire, és várni hogy valaki észrevegye milyen szar is nekünk. Illetve amíg nem tekerte fel magát ugatott, kapart, egyszóval hisztizett...
Ivették mentek a pályán, én addig bekapcsoltam Gridit, most úgy döntöttem, kajával motiválom, mert eddig köteles játékkal akartam, de úgy tűnik az annyira nem vált be. Aztán ez be is bizonyosodott. Egyszer nem volt neki még kb. egy kinézése sem, végig figyelt, és amúúúúgy nekem tetszett. Agyilag kéne magamat összekaparnom, egyszer sikerült odafigyelnem viszonylag, az látszik is a vidin, nagyon ügyes volt. Way to go my girl :)
3/4 8 után indultunk haza, éhesen, szomjasan, fáradtan, de boldogan. Nagyon élveztem a ma délutánt, el tudnám viselni minden héten. A napom is gyorsabban telt el, és fizikailag is elfáradtam kicsit. Ismét rengeteget tanultam szerintem, ilyenkor tele vagyok ötlettel miket kéne itthon gyakorolni.
És íme a videó életünk 4. edzéséről.. Nekem tetszik:
így ma suli után gyorsan összepakoltam, és már szaladtam is Ivettékhez. Jamie, Mazsi, Ingrid, Ivett, Orsi ötöse robogott Kecskemét felé. Az eső borongósra fordult, pedig itthonról ragyogó napsütésben indultunk el.
Gyorsan odaértünk, és egy kis kerülő után oda is találtunk, nem navigáltam félre senkit. Hiphiphurrrááá! Fél 6 körül gurultunk be a suli elé.
Lecuccoltunk, bejártuk a pályát. Szóltunk Erikának, hogy minit szeretnénk ugrani. Azt eldöntöttem, Ingriddel semmiféle képen nem fogok maxit ugrani már. Az idő is kegyes volt hozzánk, 10 perc alatt kisütött a napocska. Mi pedig bőszen jártuk be a pályát, memorizáltunk minden lépést, minden elméleti dolgot... Legalábbis próbáltuk.
Sajnos mivel kicsit későn érkeztünk nem engedtem el Gridit, hogy ne zavarja a pályán lévőket.... Ennek meg is lett az eredménye. Amikor mi jöttünk totál zizin mentünk fel, rohant pár kört, utána összeszedtem, de pár aksi után újra elrongyolt egy körre. Igazából nem volt hűűűűdenagyköcsög, nem állt szándékában kifutni a világból, mint eddig... Legalább ezt megértük. Nem sokat mentünk, egyszerű kombinációt csak, hogy egy picit rábírjuk a vén ribit, hogy működjön együtt, és ne a kintiekkel haverkodjon. Viszont tanultunk hasznos dolgokat, kis gyakorolni való Gridivel (már ha sikerül összeeszkábálnom az elnyűtt aksikat).
Első alkalommal amikor beküldtem a kúszóba ő úgy gondolta, a két kúszó fölött kell menni.. nem tudtam sírjak vagy nevessek... ezt eljátszotta mégegyszer, aztán végül sikerült beküldenem, utána nem is volt vele gond, Erika mondta, hogy hunyorogva megy be... Igazából.. Jó tudom, szőke lúzer kutyám van... Le sem tagadhatom, hogy az enyém :D
Leültünk kicsit, és beszélgettünk, figyeltük a pályát, a többieket. Ingrid eközben bemutatta a szenvedés millió+1 formáját, avagy, hogy hogyan lehet betekerni magunkat a pórázba, majd koldulós szemekkel nézni mindenkire, és várni hogy valaki észrevegye milyen szar is nekünk. Illetve amíg nem tekerte fel magát ugatott, kapart, egyszóval hisztizett...Ivették mentek a pályán, én addig bekapcsoltam Gridit, most úgy döntöttem, kajával motiválom, mert eddig köteles játékkal akartam, de úgy tűnik az annyira nem vált be. Aztán ez be is bizonyosodott. Egyszer nem volt neki még kb. egy kinézése sem, végig figyelt, és amúúúúgy nekem tetszett. Agyilag kéne magamat összekaparnom, egyszer sikerült odafigyelnem viszonylag, az látszik is a vidin, nagyon ügyes volt. Way to go my girl :)
3/4 8 után indultunk haza, éhesen, szomjasan, fáradtan, de boldogan. Nagyon élveztem a ma délutánt, el tudnám viselni minden héten. A napom is gyorsabban telt el, és fizikailag is elfáradtam kicsit. Ismét rengeteget tanultam szerintem, ilyenkor tele vagyok ötlettel miket kéne itthon gyakorolni.
 |
| nyomi |
És íme a videó életünk 4. edzéséről.. Nekem tetszik:
Ivettnek hatalmas köszi és gumicukorbéka eső jár!!!! Erikának pedig köszönjük az edzést, szipiszupi volt!
Megjegyzések