Argo pár napja nálunk
Hét elején írt rám Zoli, Argo, a 11 hónapos magyar vizsi gazdija, hogy vállalok-e Szeged CAC-on még felvezetést, aztán ahogy beszélgettünk hogy is lenne a legjobb gyakorlás szempontjából, arra jutottunk, hogy szerdától péntekig Argo nálunk fog vendégeskedni.
Velük egyébként a hetényegyházi VAV-on találkoztam, onnan ismerjük egymást.
Szerda este meg is érkezett Argo, megvolt a falka összeengedése, semmi probléma nem volt, gyorsan Gridi-Argos pipiskedés megvolt, részemről egy rászólás Ingridre, és már játszottak is. Még ki sem játszotta magát a srácokkal, de rohantunk egy gyakorlásra a benzinkút mögötti placcra.
Hát, meg kell hogy mondjam, katasztrófa volt, enyhe finomítással. Semmi ringdresszúra, de hát, tudtam hogy ez lesz, vadászkutyának volt nevelve, nem shownak. hát, lehetetlen ugyebár nem létezik, de ekkor nagyon gondolkoztam, milyen varázsige fog beválni. Állni nyilván nem állt, lábát nem tudtam pakolni, belépett, ellépett, leült, midnen autóra figyelt, hátha "apuék" azok. Futásnál vágtázott, bohóckodott, párszor majdnem elestünk. Hisztizése is megvolt, egyszerűen nem akarta engedni, hogy megfogjam a fejét, kiakarta cibálni. Nyüszített, hogy jaj, jaj, de rossz sorsa van, pedig igazából semmit nem csináltam vele.
Hát, akkor nézzük, hogyan is értem el egy ilyen kutyából egy csodásan álló, szépen futó, tüneményes kutyát. Őszintén hogy, azt én sem tudom. Még aznap este kimentünk gyakorolni az utcára vele is, Iannal is utána.
Másnap reggel hajnalban akartam kelni, hogy kimehessek vele, de sajnos a kimerültség nagy úr, nem jött össze, előtte este sokáig tanultam, mert hát aki délután kutyázik, az éjjel tanul.
Csütörtökön éppen hogy csak hazaértem a suliból, belapátoltam pár falat kaját, és mentünk ki gyakorolni az utcára, kis pihi, újabb 20 perc gyakorlás, majd következett egy matek különóra, Gridi séta, és 8 körül újabb gyakorlásadag. Este ahogy leültem 10-kor az angol könyvem mögé már bátran kijelentettem magamban, igen, ez a kutya szuper lesz! Délután második gyakorlásnál láttam változást, főként az állásban, a futás fokozatosan javult, hamar rájött, nem akkor kap jutit, és hatalmas játékot ha vágtázik, hanem ha szépen üget. Már csak azon kellett finomítani, hogy ne essünk egy hatalmasat, ne vigyen ki a ringből.
Este elmentem egy nagy sétára mindhárom kutyával. Nem volt nagyon vészes, Gridi nagyon szépen jött, Ian is ügyes volt, Argora néha rá kellett szólni, de ő is ügyesen sétált. Nagy, egy órás séta volt, bent a városban, néhányan kicsit furán néztek ránk.... Egy dologtól nem kellett tartanom, senki nem akart belém kötni. Egy kutya nem akadály, két kutya már megfontolandó, de három.... Az összes ember nagy ívben kikerült, akitől félhettem volna kötekedés miatt.
Péntek reggeli gyakorlás is füstbe ment terv volt, utolsó pillanatban ébredtem, majdnem lekéstem a buszt. Suli után ismét rohantam haza, gyors, 10 perces gyakorlás az utcában, 15 perc pihi amíg ebédeltem, megcsináltam pár dolgot, majd irány a benzinkút mögötti placc. Sokat gyakoroltunk, jó nagy helyünk volt, fél órán keresztül voltunk kint, kis pihiket persze tartottam. Megvoltam elégedve nagyon a fiúval, bár, ismét semmit sem szeretnék elkiabálni.
Én nagyon büszke vagyok rá, alig várom, hogy vasárnap újra együtt dolgozhassunk.
Jaj, és egy tipp, amit én most próbáltam ki, de azt hiszem, bevett szokás lesz. Mindig. Videókat csináltam, majd' minden gyakorlásról (amik világosban voltak). Ezeket mindig analizáltam, összehasonlítottam, megfigyeltem a hibákat. illetve nem képeket lőttünk a beállításról, hanem azt is videóztam. Kipróbáltam más dolgokat, pár trükköt. Ezek persze privát videók, sőt, legtöbbet törölni is fogom, de nagyon sokat tanultam belőlük azt hiszem.
Köszönöm a bizalmat Zolinak és a családjának! :)
Velük egyébként a hetényegyházi VAV-on találkoztam, onnan ismerjük egymást.
Szerda este meg is érkezett Argo, megvolt a falka összeengedése, semmi probléma nem volt, gyorsan Gridi-Argos pipiskedés megvolt, részemről egy rászólás Ingridre, és már játszottak is. Még ki sem játszotta magát a srácokkal, de rohantunk egy gyakorlásra a benzinkút mögötti placcra.
Hát, meg kell hogy mondjam, katasztrófa volt, enyhe finomítással. Semmi ringdresszúra, de hát, tudtam hogy ez lesz, vadászkutyának volt nevelve, nem shownak. hát, lehetetlen ugyebár nem létezik, de ekkor nagyon gondolkoztam, milyen varázsige fog beválni. Állni nyilván nem állt, lábát nem tudtam pakolni, belépett, ellépett, leült, midnen autóra figyelt, hátha "apuék" azok. Futásnál vágtázott, bohóckodott, párszor majdnem elestünk. Hisztizése is megvolt, egyszerűen nem akarta engedni, hogy megfogjam a fejét, kiakarta cibálni. Nyüszített, hogy jaj, jaj, de rossz sorsa van, pedig igazából semmit nem csináltam vele.
Hát, akkor nézzük, hogyan is értem el egy ilyen kutyából egy csodásan álló, szépen futó, tüneményes kutyát. Őszintén hogy, azt én sem tudom. Még aznap este kimentünk gyakorolni az utcára vele is, Iannal is utána.
Másnap reggel hajnalban akartam kelni, hogy kimehessek vele, de sajnos a kimerültség nagy úr, nem jött össze, előtte este sokáig tanultam, mert hát aki délután kutyázik, az éjjel tanul.
Csütörtökön éppen hogy csak hazaértem a suliból, belapátoltam pár falat kaját, és mentünk ki gyakorolni az utcára, kis pihi, újabb 20 perc gyakorlás, majd következett egy matek különóra, Gridi séta, és 8 körül újabb gyakorlásadag. Este ahogy leültem 10-kor az angol könyvem mögé már bátran kijelentettem magamban, igen, ez a kutya szuper lesz! Délután második gyakorlásnál láttam változást, főként az állásban, a futás fokozatosan javult, hamar rájött, nem akkor kap jutit, és hatalmas játékot ha vágtázik, hanem ha szépen üget. Már csak azon kellett finomítani, hogy ne essünk egy hatalmasat, ne vigyen ki a ringből.
Este elmentem egy nagy sétára mindhárom kutyával. Nem volt nagyon vészes, Gridi nagyon szépen jött, Ian is ügyes volt, Argora néha rá kellett szólni, de ő is ügyesen sétált. Nagy, egy órás séta volt, bent a városban, néhányan kicsit furán néztek ránk.... Egy dologtól nem kellett tartanom, senki nem akart belém kötni. Egy kutya nem akadály, két kutya már megfontolandó, de három.... Az összes ember nagy ívben kikerült, akitől félhettem volna kötekedés miatt.
 |
| Argo 11 hónaposan |
Péntek reggeli gyakorlás is füstbe ment terv volt, utolsó pillanatban ébredtem, majdnem lekéstem a buszt. Suli után ismét rohantam haza, gyors, 10 perces gyakorlás az utcában, 15 perc pihi amíg ebédeltem, megcsináltam pár dolgot, majd irány a benzinkút mögötti placc. Sokat gyakoroltunk, jó nagy helyünk volt, fél órán keresztül voltunk kint, kis pihiket persze tartottam. Megvoltam elégedve nagyon a fiúval, bár, ismét semmit sem szeretnék elkiabálni.
Én nagyon büszke vagyok rá, alig várom, hogy vasárnap újra együtt dolgozhassunk.
Jaj, és egy tipp, amit én most próbáltam ki, de azt hiszem, bevett szokás lesz. Mindig. Videókat csináltam, majd' minden gyakorlásról (amik világosban voltak). Ezeket mindig analizáltam, összehasonlítottam, megfigyeltem a hibákat. illetve nem képeket lőttünk a beállításról, hanem azt is videóztam. Kipróbáltam más dolgokat, pár trükköt. Ezek persze privát videók, sőt, legtöbbet törölni is fogom, de nagyon sokat tanultam belőlük azt hiszem.
Köszönöm a bizalmat Zolinak és a családjának! :)
Megjegyzések