Budapest CACIB (MESZ) - 2013.10.12-13.

Pénteken csak 4 órám volt, iskolámban hatalmas veszteség ért minket, egyik tanárunk hosszas betegség után elhunyt.


Itthon nyugodtan el tudtam készülni, összepakoltam, intéztem pár dolgot, aztán buszra szálltam és egy vicces 2,5 órás úttal már Alsónémedin is voltam. Nem sok kedvem volt, suliban nagyon szomorú volt mindenki, az óra utáni megemlékezés még inkább nyomott a hangulaton. Nem sokat vártam a kiállítástól.
Edina finom pizzával várt, amit TV előtt beszélgetve ettünk meg. Csak úgy repül ilyenkor az idő, szó esik ilyenkor mindenről, de főként a tenyésztés rejtelmibe avatódom be. Este még tanulgattam kicsit, befejeztem amit a buszon elkezdtem, majd végre valahára, a hét közben 5-6 órás alvások után végigaludtam 9 órát... Micike keltett reggel, ahogy a kilincsre zárt ajtómat kinyitotta.... :)
Nem is kiállítás a kiállítás igazából ha a reggelt nem Edináék-féle reggelivel kezdem, vajas kalács, kakaó, kávé. Legjobb! :) Itthon sosem eszek ilyen finomságot, vagy ha igen, az nem ugyanaz.

Jött értünk Laci, két törpével mentünk, Vinivel és Rascallal. A napom már csodásan indult, Rascal jött, örült, és ugrott fel a lábamhoz, hogy menjünk.... Egyre jobb! Ahhoz képest, hogy első alkalommal, hogy ott voltam, órákat ücsörögtem egy helyben, hogy egy méteres körzetben megközelítsen.
Korán, bírálatok előtt 2 órával kiértünk a kiállítás területére, szétnéztünk, beszélgettünk kicsit, aztán el is repült az idő, és kezdhettem gyakorolni a kutyákkal. Úgy beszéltük meg, hogy Vinikét viszem, jh-ban pedig Rascalt.
Sokat gyakoroltam a kutyákkal, Vini amilyen összeesett volt Vásárhelyen, most olyan boldogan csóválva jött velem. Tündéri kiscsajszi!
Bírálatok gyorsan lementek, Vinike megkapott mindent amit lehetett, Rascal lett a BOB.
Volt egy kis időm nézelődni, beszélgetni, nagyon jól éreztem magam a jó meleg időben. Ritkán van ilyen, hogy csak lógatom a kis horgászszékben a lábam. :)


egy mosolygós ringtitkár, Szilvi :)


Junior Handling Rascallal egész jól ment. Ügyes volt a fiúka, büszke vagyok rá, nagyon jól dolgozott velem. Mindig visszagondolok a közös munkákra, honnan is indultunk el, és nagyon büszke vagyok magunkra, hogy idáig fejlődtünk. Több mint két és fél év munkája, és habár még van mit csiszolni, alakulunk.
Ketten voltunk egyébként Török Adrival, Ő afgánnal indult, amennyit szemem sarkából néztem őket ügyesek voltak. :)




Tenyészcsoportban sokan voltunk, 8-9 csoport volt, mi Rasival Speedyvel és Vinivel képviseltük magunkat. Nagy örömünkre a harmadik helyet kaptuk, a "Bronzfokozatot".
Junior BIS-ben Vinike szuperül jött, csóvált végig, boldog volt, imádta! Kis vidám kutyus, mindenki mondta, de főként pár vélemény esett jól, amikor általam nagyrabecsült emberek mondták ez, hogy szuperül jött velem, látszik, hogy szereti ezt csinálni, szeret velem lenni. Ez meg nekem nagyon jól esik, hiszen ezért csinálom :)





Végigvártuk a BIS-t, én Hannáék Petyájára vigyáztam kicsit amíg Mirál aratott egy nagyot a ringben, a BIS-ig szurkoltunk neki :) a kis Peti meg egy tündéri baba, irtó jókedvű, mosolygós bébi, viszont azt megállapítottam, kutyákhoz jobban értek mint a gyerekekhez, főként ha a fogást nézzük... Jaj, annyira nem tudom mit kell csinálni egy babával :)

Hazautunk kalandos volt, ugyanis Szilvit és Dettit is hazavittük a háromszemélyes furgonnal, így mi Dettivel a VIP szekcióban utazhattunk, hátul, két horgászszékben.... Jaj, régen nevettem ilyen jókat! :)
Edináéknál gyorsan megettük a fini vacsit, lefürödtünk, én tanulgattam egy kicsit, majd ismét aludtam egy hatalmasat.

Reggel jött hozzánk Szilvi, velünk jött Pestre, minek menjünk annyi kocsival, így is hárommal mentünk, meg hát Szilvit mindannyian nagyon szeretjük :) Ez a kis schnauzeres baráti kör annyira jópofa, imádok velük lenni, csak úgy szívom magamba a tudást általában.
Reggelünk most is beszélgetéssel kezdődött a kiállításon, Edináéknak köszönhetően mindig sok új ismerőst szerzek, hiszen ennyi év kiállításozás után az embernek jó nagy ismeretségi köre van. Szeretek ilyen embereket megismerni, sok fajta nagy embereiről beszélünk itt, elismert szakemberekről.

Gyönyörű volt a kilátás.... 
Zarát szerettem volna vinni jh-ban aki viccelődéseink szerint BIS-t kellett hogy nyerjen... Szeretem ezeket a poénkodásokat, nem vérremenő dolgok ezek, hiszen mi nem vagyunk senkik, miért is nyernénk mi BIS-t... :) Vele sokat-sokat kellett gyakorolnom hogy ügyesen jöjjön velem, ne repüljünk ki a ringből, álljon úgy hogy mögé megyek, és hasonló dolgok. Hiszen a JH-ban ezek a legfontosabb dolgok. Sokat játszottam vele, de már előnyöm volt, hogy régebb óta próbálgatom a nagylányt, így nem fáradt ki mire összeszoktunk.




Bírálatok ugyanazok lettek mint tegnap, ugyanolyan szuper idő, és ugyanolyan jó társaság. Rengeteget nevettem, kint volt az egész 'Alsónémedi Team', Zara az óriás, Hopika a közép, és a két Arkovári törpe, azaz a schnauzerek egy színváltozata az összes méretben. És nem csúnya anatómiájú kutyákról van itt szó :)
Hannáék falkájával is játszottam egy nagyot, kihoztak mindenkit, jól összekoszoltam magam, de legalább goldiztam egy nagyot.
A közeli étterembe elmentünk enni egy gulyáslevest, isteni volt, nagyon jólesett!

JH-ban egyedül voltunk, nem éreztem azt, hogy rosszul ment volna bármi is, Zara ügyes volt, nem bénáztam el semmit, aznap is háromszöget kellett csinálnom, pont mint előtte nap. Kép elkészülése után kirohantam a ringből a két törpéért, ugyanis ma kutyapárban indítottuk a két Arkovárit. Én vittem be mindkettőjüket, egész ügyesek voltak, habár aznap kezdtük el gyakorolni velük. A bókok akkor kezdődtek el, amikor Folkmann Zsuzsa bírónő, aki kommentálta a BIS programot megdicsérte nem csak a JH-s felvezetésem, hanem a kutyapárosat is. Első helyezést kapott a két feketeség, nagyon büszke voltam rájuk.



Junior BIS ismét szuper volt, büszke voltam a kicsilányra nagyon. BOG-ba Rasit vittem be, Zarát választotta ki a bíróúr. Amikor megnyerte a BOG-ot hatalmas üdvrivallást következett, nagyon örültünk, ám ez még semmi sem volt, ugyanis pár perccel később Zara MEGNYERTE A BIS-t!!!!!!!! (Ráadásként egy nagyon csinos kis magyarvizsla szuka lett a resBIS, mintha Paroci Pál bíróúr a gondolataimba olvasott volna...:-) ) A poénkodások, ártalmatlan viccelődések valóra váltak, és ezzel azt hiszem Laci egyik legnagyobb álma is!
Kell ennél több? Örömujjongás után rohantunk fotózkodni a bírói gárdával, majd egy kicsit ottmaradtunk váltani pár szót. Minden bír megdicsérte a felvezetésem, hogy nagyon szuper voltam Zarával. Irultam-pirultam, nem tudtam hogy köszönjem meg. Madarat lehetett volna fogatni velem.... Örülök én midnen dicséretnek, de bíróktól a legjobb hallani.... Számomra nem is kellett ennél több, annyi erőt adott ez nekem most, hogy jöhet akárki akármivel, a kedvem nem tudják elvenni.


Hazautam nagyon szuperül elintéződött, nagyon kedves ismerőseink hazahoztak, millió köszönet értük. Egész úton mosolyogtam, sőt, még most sem tudom abbahagyni. Néha kell az embernek pár ilyen hétvége ahhoz, hogy újra visszakapja a lelkesedését, és újult erővel vágjon bele a dolgokba. Nekem ez, több mint amire bármikor is számítottam volna.
Ez persze nem azt jelenti, hogy abbahagyom a dolgokat, sőt! Tudom. érdemes folytatnom, küzdeni, hogy ennél még ezerszer jobb legyek.
A kiállítás végül milyen volt? Életem egyik legjobbja!
Eredmények:
-Arkovári Vinessa: 2x kitűnő1, 2xHPJ, 2xBOS, 2xJBOB
-Arkovári tenyészcsoport 3. hely első nap
-Arkovári kutyapár (RasixVini)1. hely 2. nap

-2x Best Junior Handler (első nap: Arkovári Rascal, 2.nap: No Way Dyas Poland "Zara") 

Hatalmas köszönet a bíróknak: Pál Paroci, Orcik István, Bánhidi Pálné!!!!!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések