Várva-várt

Ma elérkezett az a nap amit Rékivel már régóta tervezgetünk... Egy közös séta napja. Amikor fogjuk magunkat, és sétálunk egyet a zebekkel, gyakorolok velük, meg ilyenek. Mindig közbejött valami vagy Neki, vagy nekem.
3-kor indultunk otthonról csajszival. A Büdi-tavi úton már póráz nélkül jött szépen, ilyenkor a melegben esze ágában sincs meglógni. Rékiék utcájában már elengedtem had menjen, úgysem megy tovább mint kellene. Így is volt, szépen megállt a kapuban, és csóvált. Bementünk, srácok megrohamoztak minket. Bellu még sosem örült nekem ennyire.

Megbeszéltük, hogy először Damont és Gridet visszük sétálni, pancsolni. Cipőnket mi is levettük, és belementünk a vízbe amíg nem ért el a gatyánkig. Srácok élvezték, bár lányom nem sokat úszott, inkább halat zabált (és reméljük a tegnapi motoros találkozó részeg résztvevőinek a termékét)
Kicsit gyakoroltam Damikével, ügyike nagyon.

Jött Bellu és Letti. Őket nem fürdettük, csak sétáltunk, meg beszélgettünk. Gyakoroltam Bellával is, ő is ügyimügyi.
Utána kicsit leültünk bent, majd kivándoroltunk. Kint megállapítottuk, hogy Ingrid mindig pörög... De tényleg.
Hazafelé már lenyugodott, szépen jött póráz nélkül is.
Amikor megálltam fényképezni (őt is meg nem is) akkor is szépen várt, ült, vagy éppen szaglászott.

Mellesleg itt voltak keresztanyumék. Meg persze Anna és Kinga :) Mára összehaverkodtak Griddel, mint azt a kép is tanúsítja :)