Megfertőzve

Pár napja elkezdtünk beszélgetni húgommal. Mondta, hogy ő is szeretne handlerkedni, de  ezt már sokszor eljátszottunk. 1-2 gyakorlás, vagy éppen körben futás után bejelentette, hogy ő elfáradt, nincs kedve.
Este kimentünk gyakorolni Ingriddel. Oda-visszát, háromszöget, és a beállítást, no meg az alapdolgokat.
Mi általában gyepáljuk egymást, beszólogatunk, nem férünk meg egymás mellett. Két dudás egy csárdában :)
Azóta együtt alszunk, sőt, tegnap reggel, meg ma reggel jött velünk sétálni. Ez is nagy szó. Utál sétálni.

Gyakorolt Jamievel, egész ügyik voltak, főleg ma. Jól áll neki az aussie, pont abban a tempóban futna minden kutyával. Tetszik még nála az is, hogy nem kapkod, végiggondolja mit hogyan kéne. Szóval sikerült megfertőznöm a kutyaszeretetemmel, meg a handlerkedéssel :)
Ingrid meg ma meglógott a kinyitott kapunk. Rohantam utána mint az őrült... Jó, nem ez a helyes megoldás, nem futunk a kutya után... De inkább ugrok utána az úttestre, úgy hátha nem ütik el. De nem arra rohant, egy kis utca felé vette az irányt. Ott pedig szépen visszajött... Kis mocsok.. komolyan nem komplett néha...

végül egy én.
a háta nem jó... most nem raktam elég hátra a lábait... pedig én mindig azt rontom el.. na egyszer majdcsak meglesz az arany középút.