Dóra a felfedező

Reggeli erdőzős séta Ivettékkel. Nem mondom, hogy Ingrid szépen viselkedett, evett dögöt, de nem volt vészes a viselkedése. Jó nagyot sétáltunk, elmentünk a bankales felé, új utakat próbáltunk ki. Már itt szóba került Dóra a felfedező....
Séta után megnéztük Ivett goldijáról a fényképalbumot. Nagyon kis szépike volt Bonny, amolyan igazi retriever amolyan munkás verzióban :) Volt pár kép Snoopyról is a parsonról, ő is tündéri lehetett. Az album nagyon szép volt, kicsi Ivett meg tündéri volt :) (Igen Ivett az voltál : D )
Lányom meg van zavarodva picit. Itt vannak unokatesómék, akik az első nap nagyon jól 'viselték' őt, játszottak vele, a nagyobbikkal, Annával még sétálni is elvittük.
Most viszont a kisebbik ha már pár méteres körzetbe kerül Grid elkezd sírni, hisztizni. Talán a keresztapukámék rontották el, amikor rögtön rászóltak Gridre amikor a közelébe ment. No de nem ugyanúgy neveljük a gyerekeket :) Én ezt elfogadom, nem nagyon engedem a kicsik közelébe a kutyust.

Egyébként délben megszenvedtettem a lányomat, eltáncoltuk a kűrt.... hogy szokja a meleget, persze előtte megfürdettem, hogy ne dögöljön ki nagyon... Érdekes lesz ilyen melegben a verseny...

Falina - (James lánya) foto: Ákos
Ma voltam bullcizni. Elvittem Drazsit egy sétára Csipesszel. Csipesz jött először velem, Drazsi megint szutyakodott, aztán fordult a kocka, úgyhogy Csipit bevittem. Drazsival közel másfél órát sétáltunk, egyszer egy keverék még meg is támadott minket. Még jó, hogy pici a kutyim. Fifigazdi voltam, és felkaptam. No de hát kérem szépen showkutya, nem az enyém, az kéne, hogy a kezeim közt tépjék meg...
Elvittem piactérre, ott elengedtem a picurt. Reménykedtem, hogy elég nagy a hely, hogy behalásszam ha gáz van.
Iszonyú édes ez a manó! Végig figyel azokkal a nagy bociszemekkel, hogy 'és most mit szeretnél?' és nagyon ügyesen tud koncentrálni. Hagytam kicsit lófrálni pár méteres körzetben, botot dobáltam neki, irtó cuki volt, első szóra jött ha hívtam. Nagyon büszke voltam rá, megtanultunk gurulni, pacsit adni, és tanultunk a fektetést. Imádom ezt a kutyust. :) Olyan édesen szaglászott, meg fedezte fel a nagy világot, autókat, embereket, bicikliseket, motorosokat. Azzal a gyönyörű, érdeklődő tekintetével fürkészte a nagyvilágot. Ő Dóra a felfedező :)

PiciJames (James fia) - foto: Ákos

Nagy nehezen visszadöcögtünk (visszacipeltem) Drazsival, és próba szerencse alapon ráraktam Lulura a pórázt. Lássatok csodát, a nagylány minden ellenkezés, kérlelés nélkül első szóra kihúzott (!) a kapun. Csodálkoztam. Nem semmi amit Andi, a kutyuk, és az odő tett ezzel a szépséggel. Még élénken él bennem minden próbálkozás amikor sétálni akartam vinni, és csak ült, és remegett.
Minden tiszteletem Andié, hogy megcsinálta. A tenyésztő (már ha annak lehet nevezni, mert számomra egy utolsó szaporító) hibáját, amit a kiskori szocializáció teljes mellőzése sokakat megkeseríthetett volna, sőt szerintem sokan régen fel is adták volna. Andi nem, ő keményen küzdött érte, és meg is van az eredménye. Szerintem még egy sokat tapasztalt embernek is nagy kihívás lett volna.

nemsokára majd róla is mesélhetek :)
Tegnapi tavazásos vidi:


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések