Bellagility
Ma tojásvadászat... Hugom volt a kiötletelő, és ő is gyűjtötte be... No de hát azért hagyott el egy-kettőt amit anya úgy elrejtett, hogy ő sem találta meg. Így rám hárult ez a feladat, én meg úgy voltam vele, megdolgoztatom picit a lányomat... Megkeresdettem vele a többit, amit annyira boldogan hozott nekem, hogy öröm volt nézni! Imádta, és még délután is rábukkant egyre amit szintén vigyorogva hozott.
2-re jött értem Réki és mentünk át kőrösre kutyasuliba. Direkt hamarabb mentünk, hogy tudjunk gyakorolni. A kutyák tisztára felpörögtek. Bellával alig bírtam végig, a kapu sem volt nyitva, nem tudtuk elengedni őket. Mikor megjött Attila, a mai oktatónk, is megérkezett, beengedett minket.
Bellával kicsit ugrálgattam. Fura volt nem Griddel, de ügyi volt, bár elég gyakran akart visszarohanni Rékihez.
Megkezdtük a mai oktatást. Bella megőrült, Rékához akart odamenni, alig bírtam vele. De sikerült nagyjából lenyugodnia. Amúgy aranyos, meg ügyes, gyönyörűen felveszi velem a szemkontaktot, de RékaRékaRékaRéka... : )
Először kicsit engedelmeseztünk, utána pedig 'agilityztünk'. Ez egy pallóból pár ugróakadályból, egy palánkból, és még 2 ugróaksiból állt egy vonalban. Rékáék a beállást gyakorolták Damonnal, Bella meg végig odaakart menni. Itt nem úgy tanítják az egészet ahogy 'nálunk'. Itt pórázon van a kutya végig, így mutogatni nem tudsz.
Eléggé bénák voltunk. Handlingben még csak-csak áttudok állni egyik kutyáról a másikra, de az agility az nem az. A megszokott mozdulatok, dolgok. Az, hogy Bella nem érti a tovább szó jelentését, nem elég azt mondani neki.
Nekem ez az egész picit stresszes volt. Meg akartam felelni magamnak, tudom milyen vagyok amúgy, és igazából Bellától is sokat vártam el. De így annyira amatőrnek tűntem, mint aki soha nem csinált semmit a kutyájával...
A végén pedig lett belerakva egy kis ív... Na, az nagyon nem ment... Hozzászoktam, hogy a kutyámat akármilyen ívre rápakolhatom szinte, nem zavarja... De Bella.... Persze, nem hibáztatom, meg semmi, tök ügyi volt, büszke vagyok rá : ) Igazából magamat hibáztatom, hogy ilyen béna voltam. Egy jó 'felvezetőnek' ilyenekre is kéne számolni. :) Legközelebb!
Egyébként az egész nagyon jó volt arra, hogy gyakoroljunk, hogy mégjobban összeszokjunk, hogy rájöjjön, hogy bizonyos helyzetben én vagyok a főnök, hiába van ott Réki.
Ő pedig Damivel nagyon ügyik! Ő fogja felvezetni a kissrácot most Kalocsán, mert hát kitudja, egy fontosabb kiállításon ha nem érek vissza ne akkor csöppenjen bele az egészbe. De nagyon ügyik, és szerintem kiállításon is azok lesznek :)
Jó kis nap volt, jól elfáradtam, köszi Réki! :)
Utána itthon Ingriddel kicsit gyakoroltuk a szlalomot. Úgy döntöttem miután a kert egyik végéből át tudom küldeni a kapunk, hogy kirakom a másik kaput is.
Engedelmeseztünk, meg dd-ztünk. Ügyes, ügyes!
2-re jött értem Réki és mentünk át kőrösre kutyasuliba. Direkt hamarabb mentünk, hogy tudjunk gyakorolni. A kutyák tisztára felpörögtek. Bellával alig bírtam végig, a kapu sem volt nyitva, nem tudtuk elengedni őket. Mikor megjött Attila, a mai oktatónk, is megérkezett, beengedett minket.
Bellával kicsit ugrálgattam. Fura volt nem Griddel, de ügyi volt, bár elég gyakran akart visszarohanni Rékihez.
Megkezdtük a mai oktatást. Bella megőrült, Rékához akart odamenni, alig bírtam vele. De sikerült nagyjából lenyugodnia. Amúgy aranyos, meg ügyes, gyönyörűen felveszi velem a szemkontaktot, de RékaRékaRékaRéka... : )
Először kicsit engedelmeseztünk, utána pedig 'agilityztünk'. Ez egy pallóból pár ugróakadályból, egy palánkból, és még 2 ugróaksiból állt egy vonalban. Rékáék a beállást gyakorolták Damonnal, Bella meg végig odaakart menni. Itt nem úgy tanítják az egészet ahogy 'nálunk'. Itt pórázon van a kutya végig, így mutogatni nem tudsz.
Eléggé bénák voltunk. Handlingben még csak-csak áttudok állni egyik kutyáról a másikra, de az agility az nem az. A megszokott mozdulatok, dolgok. Az, hogy Bella nem érti a tovább szó jelentését, nem elég azt mondani neki.
Nekem ez az egész picit stresszes volt. Meg akartam felelni magamnak, tudom milyen vagyok amúgy, és igazából Bellától is sokat vártam el. De így annyira amatőrnek tűntem, mint aki soha nem csinált semmit a kutyájával...
A végén pedig lett belerakva egy kis ív... Na, az nagyon nem ment... Hozzászoktam, hogy a kutyámat akármilyen ívre rápakolhatom szinte, nem zavarja... De Bella.... Persze, nem hibáztatom, meg semmi, tök ügyi volt, büszke vagyok rá : ) Igazából magamat hibáztatom, hogy ilyen béna voltam. Egy jó 'felvezetőnek' ilyenekre is kéne számolni. :) Legközelebb!
Egyébként az egész nagyon jó volt arra, hogy gyakoroljunk, hogy mégjobban összeszokjunk, hogy rájöjjön, hogy bizonyos helyzetben én vagyok a főnök, hiába van ott Réki.
Ő pedig Damivel nagyon ügyik! Ő fogja felvezetni a kissrácot most Kalocsán, mert hát kitudja, egy fontosabb kiállításon ha nem érek vissza ne akkor csöppenjen bele az egészbe. De nagyon ügyik, és szerintem kiállításon is azok lesznek :)
Jó kis nap volt, jól elfáradtam, köszi Réki! :)
Utána itthon Ingriddel kicsit gyakoroltuk a szlalomot. Úgy döntöttem miután a kert egyik végéből át tudom küldeni a kapunk, hogy kirakom a másik kaput is.
Engedelmeseztünk, meg dd-ztünk. Ügyes, ügyes!
Megjegyzések