Így tovább

Ma délután vendégeink voltak, de hát Griddel menni kellett sétálni is, meg kaját is kellett neki adni, úgyhogy egy negyedórára elugrottam erdőbe. Akárhányszor hívtam szuperül jött. Nagyon meglepődtem, ugyanis múltkor nem volt a legjobb. Volt egy pillanat amikor meglepődtem, hogy visszafordult.
Ez a séta hiperszuper volt, eszméletlen büszke voltam rá.

Kicsit később elmentünk egy nagyobb sétára, géppel, meg dummyval. Gépet már csak megszokásból viszem. Ügyes volt, ismét jött ha kellett, bár egyszer egy 5 percre eltűnt... Akkor picit kiakadtam, de aztán vigyorogva visszatért.
Elővettem a dummyt, hogy picit megdolgoztassam. Nagyon dolgozós kedvében volt. Amikor repült a dummy, és neki mellettem kellett ülnie toporgott, és meredten nézte a dummyt. Majd amikor elhangzott az 'előre' parancs szinte kirobbant mellőlem, és felkapta, majd visszarohant. Csináltunk egy kis légszimatot is egy kicsit nagyobb aljnövényzetű terepen. Olyan kis lelkes tud lenni! De sajnos ez is, mint minden benne hangulatfüggő. Egyébként mit is várok tőle, ugyanez vagyok én is. Sok dologgal szenvedünk, de megéri, hiszen annyira tudok örülni amikor egyszer-egyszer úgy csinál valamit ahogy igazán kell. Régen volt, hogy dummyzás közben lelépett. Mostanság nincs ilyen, mert ha bármi miatt bárhonnan is le akarna lépni tudom kontrollálni.

Hazafelé még elengedtem picit. Egyszer szóltam neki, tovább szaglászott. Én meg gyorsan elbújtam egy szántásba vagy mibe. Előkaptam a gépet, videó indul... Tudtam, hogy már nagy szemekkel keres engem... 

De ezt inkább megmutatom, leírni nem lehet : D