Kivilágítva

Ma elmentem kutyakajáért Ingriddel, no meg vittem a kuponunkat mait a szépségversenyen kaptunk.  

Úgy gondoltam, megveszem neki a szülinapi ajándékát. (Jövő héten csütörtökön 7 éves lesz a pici lánykám.)
Már múltkor kinéztem neki egy villogó lámpát amihez nyakörv is van. Nem is volt vészes ára.

Úgy voltam vele, nem hiszem, hogy megharagszik, ha nem szülinapján kapja meg, hanem előbb. Úgyhogy ma fel is avattuk.
Elmentünk erdőzni, de jóval szürkület után indultunk. Csajszimat jó sokszor beívtam, probléma nem volt. Reméljük tényleg helyrerázódott. Jó kis cuccmucc ez a villogó valami, ugyanis jó messziről látom őt, még a sűrű bozótban is. Anya jól kinevetett. Azt mondta biciklisnek fogják nézni. Az sosebaj. Legalább kevesebb esélye van, hogy elütik, mert hát egy biciklist senki nem szeretne elütni, míg egy kutyát páran minden akadály nélkül.

Ahogy sétáltunk egyszer Grid elkezd ugatni, meg ugrál egy fára. Megyek oda, hát egy cicc. Na, nála ez kiverte a biztosítékot, nem lehetett elrángatni, mert mindig visszaszaladt. Nem is voltam rá mérges. Ám egyre jobban besötétedett, majd befagytam, és indultam volna. Hát nem jön. Elindultam, nem zavartatta magát. Elbújtam, nem érdekelte. Végül odamentem, akkor elém jött, de amikor már pár méterre volt, megfordult. Rákiáltottam, hogy fekszik, aminek hatására visszanézett, lefeküdt, majd felpattant, és futott volna el. No, elkaptam. Kis seggrepacsi, tényleg csak éppen, neki már ez is elég, hogy mély depibe essen, onnantól nem is volt vele gond, jött mögöttem.  Itthon semmi baja nem volt, nem volt besértődve, játszottunk egyet.